Seite 19 [19]
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA + 17
Szabó Dezső közírói perspektíváján egyaránt nyomot hagy az életmű létrejöt¬
tekor fennálló szűkebb és tágabb társadalmi kontextus. Utóbbi alatt azt az alap¬
vető társadalmi változást értem, amit metaforikusan a francia forradalomhoz
szokás kapcsolni. A modernitás kialakulásának hosszú folyamata a társadalom
megragadásának évszázadok alatt rögzült nézőpontját teszi kérdésessé. A rendi
társadalom primátusának megkérdőjelezése lerombolja a szellemi tájékozódás ko¬
rábban megkérdőjelezhetetlen keretét, és olyan perspektívát eredményez, ahol
a pozíciók és az értékek újraértelmezése fogalmazódik meg. Mindez olyan új esz¬
méket is szül, amelyekben a közösség integrálódásának korábbi birodalmi és di¬
nasztikus perspektívája helyett eddig nem vagy csak sokadlagos tényezőként jelen
lévő ideológia kerül előtérbe. A nacionalizmus eszméje mellett (vö. Anderson 2006)
az új korszak egy olyan individuális nézőpontot állít a középpontba, amely a mo¬
dern társadalom integrálódásának új alapegységét képezheti.
Mindezen ideológiai változások hátterében leginkább a társadalmi rend meg¬
változott szerkezete áll." Olyan döntő átalakulásról van szó, amelynek eredmé¬
nyeképpen bekövetkezik a korábban magától értetődőnek tekintett társadalmi
és szellemi tartalmak fellazulása. Ez új nézőpontok kialakulásának a lehetőségét
eredményezi. Bizonyos értelemben a hosszú XIX. század a francia forradalom
jelentette kihívásokra igyekszik választ adni azokkal az új szellemi pozíciókkal,
amelyek újrarajzolják az egyén és közösség viszonyáról gondoltakat is. Mannheim
Károly úgy látja, hogy ebben az időszakban a két legerőteljesebb szellemi
pozíció a romantikus konzervatív és a liberális racionalista megközelítés
(Mannheim 2000). Ez a két, a jobb- és baloldali politikát meghatározó nézőpont
hozza létre azt a dualizmust, amely homlokegyenest ellentétes magyarázatot és jö¬
vőképet fogalmaz meg a kortársak számára. A romantikus konzervatív, közös¬
ségelvű és a liberális racionalista, individuum-központú megközelítés egymással
vetélkedő értelmezéseket szül a társadalom újjászervezésének kívánatos útjáról.
A társadalom integrációja a kor kulcskérdéseinek egyike. A XIX. század nem¬
csak új eszméket és identitásokat hoz magával, hanem a francia forradalom után
bekövetkező politikai és társadalmi válságok megoldása is szükségessé válik.
A kor eszméi (nacionalizmus, individualizmus, marxizmus, szociáldarwinizmus
stb.) nemcsak újszerűségükkel, hanem radikalizmusukkal is jellemezhetők. Az
ancien régime megtörése más vonatkozásban is átalakulásokat hoz. A megszokott
ismétlődése helyett a változás magától értetődőségét hozó új szemantika
: Nem állítom ezzel azonban azt, hogy társadalmi struktúra és ideológiai pozíció hatása egyirányú
folyamatként írható le. Noha Mannheim inkább ezen az állásponton volt, Luhmann tudásszocioló¬
giája (Luhmann 1993a) már számba veszi azt a hatásmechanizmust is, amikor az ideológiai változások
hatnak a társadalmi struktúrára, vagy amikor az ideológiai pozíciók még egy korábbi társadalmi
SY glaı p 8 egy
struktúra szemantikáját képviselik. (Ehhez lásd Luhmann leírását az , óeurópai" szemantikáról —
Luhmann 1996; 1998: 879-958.)