OCR
16 + A MAGYAR TÄRSADALOMFEJLÖDES HARMADIKUTAS ERTELMEZESEI perspektívája mennyiben viseli magán korának eszmeáramlatait, és mennyire tükrözi azt a sajátos társadalmi pozíciót, amely szellemi ébredését és világlátását meghatározta. Másfelől arra keresem a választ, hogy a társadalmi hatások, úgy is, mint a gondolkodás struktúráit meghatározó tényezők, milyen ideológiai pozíciókat nyitnak meg a kor értelmezői számára. Harmadrészt azt a kérdést fogalmazom meg, hogy ezeken a feltárandó meghatározottságokon túl miben ragadható meg Szabó Dezső sajátos értelmezése, vagyis mi avatja őt a két háború közötti korszak egyik legjelentősebb közírójává, akinek életműve nemzedékek sorát orientálta. A tudásszociológiai perspektíva — a társadalmi tapasztalat történeti átalakulása A fentiekből kiderül, hogy az elemzésem elsősorban tudásszociológiai kérdéseket feszeget. Kiinduló tézisem tehát az, hogy egy gondolkodási rendszer magán viseli a társadalmi hatásokat, vagyis az individuális nézőpont mindig a kor társadalmi viszonyai, vagy szűkebben az osztályhelyzet és más társadalmi tényezők által meghatározott. Ezt a tudásszociológiai hagyományban (Jerusalem, Durkheim, Mannheim, Bourdieu, Luhmann stb.) osztott alapvetést alkalmazom Szabó Dezső szellemi pozíciójának megrajzolásához. Itt elsősorban Mannheim Károly és Niklas Luhmann tudásszociológiájának belátásaira támaszkodva igyekszem közelebb kerülni az életmű megértéséhez. A mannheimi tudásszociológiai pozíció jelenti az elemzés előzményét. A marxi alapvetésekből kiindulva (amely a társadalomban elfoglalt osztályhelyzet és a politikai tudat között állít fel kauzális viszonyt), de azon túllépve, Mannheim amellett érvel, hogy nem lehet megállni az uralkodó osztályok egyes eszméi érdekekhez kötődésének leleplezésénél, hanem a teljes, összideológiai pozíciókat kell összefüggésbe hozni a léttel (Mannheim 1996). A tudásszociológiai nézőpontból kiindulva úgy vélem tehát, hogy az ismeretek és szemléletformák léthez kötöttségének tételével érvényesebben lehet megragadni a Szabó Dezső-i politikai perspektívát. Másképp fogalmazva, úgy látom, hogy a folyamatok jelenkori és történeti alakulását az elméleten kívüli tényezők hatáselemzésének bevonásával tudjuk alaposabban megérteni. A szabói nézőpont differenciáltabb megragadásához ekképpen az szükséges, hogy láthatóvá tegyük, a társadalomban elfoglalt pozíció milyen sajátos érdekhelyzetet eredményez, és az milyen perspektívában engedi látni a társadalmi valóságot. Annak vizsgálatára fókuszálok tehát, hogy ez a — többi léthelyzettől különböző — perspektíva milyen rálátást enged meg a társadalomra, és milyen - a léthelyzetből fakadó — értelmezést ad a világ kérdéseire.