Page 17 [17]
OCR
Szabó Dezső szabadon lebegő társadalma Az életmű tudásszociológiai értelmezése A magyar társadalomfejlődés sajátosságainak megragadása ugyan régóta része a közgondolkodásnak, de különösen a két világháború közötti időszakban kerül az érdeklődés homlokterébe. Az első világháború kataklizmája és a nemzeti sorstragédiaként megélt trianoni határrevízió rendkívüli erővel vetette fel a nemzeti múlt és jelen kérdését. Az önidentitását kereső társadalom közélete ekképpen részletesen foglalkozott a társadalomfejlődés témakörével és legfőképpen azzal, hogy a történelem milyen mozgásteret s milyen kitörési pontokat jelöl ki a nemzeti társadalom számára. Ennek a diskurzusnak kétségtelenül egyik legnagyobb hatású közírója Szabó Dezső volt, akinek társadalomelemzése és a sajátos magyar útról szóló programja akkor és azóta is sok vihart kavart. A XX. század magyar eszmetörténetének jelentős alakjai közül kevés szerző munkássága osztja meg annyira az értelmezőket, mint Szabó Dezsőé. A már életében is nagy vitákat kiváltó szerző utóélete pedig egyenesen tudatos hamisításokkal terhelt. A rendszerváltás is csak elindította azokat az eszme- és politikatörténeti elemzéseket (Gróh 2002; Petrik 2003; 2005; 2008; 2009; Kovács 2010; 2014; Boros 2020), amelyek az 1945 utáni kommunista kultúrpolitika tendenciózus értékeléseit (A , népi" írókról, 1958; Nagy 1964; Huszár 1984) igyekeztek a tárgyszerűbb olvasatok irányába elmozdítani." A mai értelmezők számára legalább ilyen izgalmas vizsgálódást jelenthet, ha megkísérelnénk ezen torzítások, negligálások és a jelenbeli szándékok motiválta megközelítések jellemzőit felszínre hozni. Egy ilyen elemzési irány nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a különböző ideológiai szekértáborok mostani nézőpontját megértsük, hiszen Szabó Dezsőhöz vagy a két háború közötti népiekhez fűződő viszonyon keresztül az ideológiai pozíciók és azok strukturális jegyei is jobban értelmezhetővé válnának. Jelen gondolatmenet azonban mégsem ezt, hanem egy harmadik irányt választ, amikor Szabó Dezső közírói munkásságának társadalmi meghatározottságait elemzi. Ebben a fejezetben azt a kérdést igyekszem körbejárni, hogy Szabó ! A rendszerváltás előtt Budai Balogh Sándor tanulmányai (Budai Balogh 1981; 1982a; 19825) jelentik a kivételt. Ezeknek és a későbbi értelmezéseknek fontos előzménye az emigráció irodalma (pl. Gombos 1975), amely Szabó Dezső megközelítésében ellenpontot jelentett a kommunisták tudatos ferdítéseivel szemben.
