Oldal 17 [17]
Szabó Dezső szabadon lebegő társadalma
Az életmű tudásszociológiai értelmezése
A magyar társadalomfejlődés sajátosságainak megragadása ugyan régóta része
a közgondolkodásnak, de különösen a két világháború közötti időszakban kerül
az érdeklődés homlokterébe. Az első világháború kataklizmája és a nemzeti
sorstragédiaként megélt trianoni határrevízió rendkívüli erővel vetette fel a nem¬
zeti múlt és jelen kérdését. Az önidentitását kereső társadalom közélete ekképpen
részletesen foglalkozott a társadalomfejlődés témakörével és legfőképpen azzal,
hogy a történelem milyen mozgásteret s milyen kitörési pontokat jelöl ki a nem¬
zeti társadalom számára. Ennek a diskurzusnak kétségtelenül egyik legnagyobb
hatású közírója Szabó Dezső volt, akinek társadalomelemzése és a sajátos magyar
útról szóló programja akkor és azóta is sok vihart kavart.
A XX. század magyar eszmetörténetének jelentős alakjai közül kevés szerző
munkássága osztja meg annyira az értelmezőket, mint Szabó Dezsőé. A már
életében is nagy vitákat kiváltó szerző utóélete pedig egyenesen tudatos hami¬
sításokkal terhelt. A rendszerváltás is csak elindította azokat az eszme- és poli¬
tikatörténeti elemzéseket (Gróh 2002; Petrik 2003; 2005; 2008; 2009;
Kovács 2010; 2014; Boros 2020), amelyek az 1945 utáni kommunista kultúr¬
politika tendenciózus értékeléseit (A , népi" írókról, 1958; Nagy 1964; Huszár
1984) igyekeztek a tárgyszerűbb olvasatok irányába elmozdítani." A mai értel¬
mezők számára legalább ilyen izgalmas vizsgálódást jelenthet, ha megkísérel¬
nénk ezen torzítások, negligálások és a jelenbeli szándékok motiválta megköze¬
lítések jellemzőit felszínre hozni. Egy ilyen elemzési irány nagyban hozzájárul¬
hatna ahhoz, hogy a különböző ideológiai szekértáborok mostani nézőpontját
megértsük, hiszen Szabó Dezsőhöz vagy a két háború közötti népiekhez fűződő
viszonyon keresztül az ideológiai pozíciók és azok strukturális jegyei is jobban
értelmezhetővé válnának.
Jelen gondolatmenet azonban mégsem ezt, hanem egy harmadik irányt vá¬
laszt, amikor Szabó Dezső közírói munkásságának társadalmi meghatározottsá¬
gait elemzi. Ebben a fejezetben azt a kérdést igyekszem körbejárni, hogy Szabó
! A rendszerváltás előtt Budai Balogh Sándor tanulmányai (Budai Balogh 1981; 1982a; 19825)
jelentik a kivételt. Ezeknek és a későbbi értelmezéseknek fontos előzménye az emigráció irodalma (pl.
Gombos 1975), amely Szabó Dezső megközelítésében ellenpontot jelentett a kommunisták tudatos
ferdítéseivel szemben.