Page 10 [10]
OCR
8 " A MAGYAR TÁRSADALOMFEJLŐDÉS HARMADIKUTAS ÉRTELMEZÉSEI harmadikutas koncepcióját a társadalmi hatások tükrében vizsgálják. Az életmű tudásszociológiai elemzése a Szabó Dezsőre ható tágabb és szűkebb társadalmi tényezőket veszi górcső alá a családi környezettől kezdődően a generációs hatásokon keresztül a társadalmi csoporthovatartozás befolyásoló szerepéig. Mindezek az elemzési szempontok segíthetnek abban, hogy a szabói koncepció jegyeit új megvilágításban szemlélhessük. Ez az értelmezési keret egyúttal annak megértésében is segíthet, hogy Szabó Dezső miért a magyar parasztságban látta nemzeti radikális programjának legfőbb társadalmi bázisát. A tudásszociológiai elemzés emellett közelebb hozhat minket a koncepció vakfoltjainak a felfejtéséhez is. Meglehetősen ellentmondásos volt Szabó Dezsőnek, a harmadikutas politika prófétájának a viszonya az őt részben követő, részben vele vitatkozó népi szociográfusok táborához. A kötet második fejezete ezt a kapcsolatot szintén a különböző tudásszociológiai helyzetek, az eltérő társadalmi pozíciók elemzésével vizsgálja. Itt nem csupán a szintén a parasztságot középpontba állító népieknek (Erdei Ferencnek, Féja Gézának, Illyés Gyulának, Kovács Imrének, Szabó Zoltánnak, Veres Péternek) Szabó Dezsőhöz fűződő viszonyát rekonstruálom, hanem az eltérő helyzetértelmezés okait vizsgálom a különböző generációs pozíciók, illetve a társadalom részterületeiben betöltött eltérő szerepek mentén. Mindezt abban a reményben teszem, hogy Szabó Dezső és a népiek közötti ambivalens kapcsolat okait új nézőpontból értelmezhessük. A parasztságra alapozott társadalmi reformnak Szabó és a népiek mellett Németh László volt a legjelesebb képviselője. Az ő elhíresült minőségforradalmának elemzése áll a némethi életmű értelmezésének a középpontjában. Itt szintén a szerzőre ható társadalmi környezet szerepét vizsgálom, arra keresve a választ, hogy az miképp formálta a Németh László-i társadalomfelfogást és a reformjavaslatait. Ugyanakkor azt is igyekszem bemutatni, hogy a társadalom tengelyének tekintett értelmiségnek milyen feladatot szánt a némethi koncepció, és ez az elképzelés miképp kívánta megvalósítani a térség társadalomfejlődését kifejező reformokat. A tudásszociológiai elemzés másfelől Németh , konzervatív forradalmänak” érvényeségét kutatja a vele vetélkedő megközelítésekkel való összehasonlitäsban. A Németh Lászlóval foglalkozó rész ezen túl a minőségforradalom nagyszabású koncepciójának 1945 utáni utóéletét taglalja. Ebben a fejezetben azt kutatom, hogy a második világháború zárásának erős cezúrája milyen mozgásteret adott a némethi koncepció megvalósítására. Az értelmezés itt arra fókuszál, hogy a jelenig tartó történeti korszakokban mennyire tudott a minőségforradalom a fennálló viszonyok alternatívájaként megjelenni, és mennyire volt képes a közgondolkodást formálni. Az életmű hatásának vizsgálata kitér a rendszerváltás utáni időszakra is, bemutatva, hogy a bal- és jobboldali szekértáborok
