OCR
Előszó A kelet-közép-európai, szűkebben pedig a magyar társadalomfejlődés jegyeinek megragadása számtalan értelmezést eredményezett az elmúlt évszázadokban. Ez a kötet a XX. századi eszmetörténeti és szociológiai gondolkodás azon három, sok vitát kavaró szerzőjének a felfogását értelmezi, akik a magyar társadalom jellemzőit a nyugati és a kelet-európai mintától alapvetően különbözőnek tekintették, és akik a honi társadalomfejlődés sajátos jegyeinek megragadására törekedtek. Mindezeken túl pedig olyan átfogó reformpolitika szükségessége mellett foglaltak állást, amely a térség egyedi jegyeit fejezi ki, és amely a magyar társadalomfejlődésből fakadó lehetőségek kiaknázására törekedett. Szabó Dezső, Németh László és Erdei Ferenc egyaránt az itteni hagyományokat, értékrendet és habitust kifejező össztársadalmi változást vizionáltak, és alapvetően a társadalom hagyományos csoportjaira (a parasztságra, a középosztályra) támaszkodó reformot és egy ezt megalapozó ún. harmadikutas politikát képviseltek. Ennyiben mindannyian annak a népi mozgalomnak voltak elindítói vagy képviselői, akik a magyar társadalomfejlődés problémáira az urbánusoktól markánsan eltérő válaszokat fogalmaztak meg. A fenti tartalmi jegyek mellett természetesen sok vonatkozásban eltérő szerzők koncepciójával foglalkozik ez a könyv. Többnyire közös vonás bennük, hogy elképzelésük jelentős hatást gyakorolt aközgondolkodásra. Szabó Dezső, Németh László és Erdei Ferenc egyaránt olyan értelmezéssel álltak elő, amely új módon vetette fel a társadalom átalakításának kérdését. Koncepciójukat összekapcsolja az, hogy a magyar társadalomfejlődés sajátos jegyeiből kiindulva képzelték el a társadalom alapvető átalakítását. A kötet elemzései szemléletük értelmezésére és értékelésére vállalkoznak. A könyv egyes fejezetei azt kutatják, hogy ezek a hasonlóképpen harmadikutas koncepciók mennyire tudták sikeresen megragadni a magyar társadalomfejlődés sajátosságait. Másrészt az elemzések azt vizsgálják, hogy a harmadikutas szerzők sokszor radikális politikája mennyire adott jó válaszokat a kor nagy kérdéseire, és azok mennyire voltak képesek reális alternatívát kínálni a fennálló politikai viszonyokkal szemben. A kötetben tárgyalt Szabó Dezső a két háború közötti korszak legtöbbet hivatkozott közírójaként generációk szemléletét formálta. Életműve ma is parázs viták tárgya. Nem történt azonban még kísérlet arra, hogy Szabó