Oldal 8 [8]
6 " A MAGYAR TÁRSADALOMFEJLŐDÉS HARMADIKUTAS ÉRTELMEZÉSEI
A harmadik út esélye — az 1956-os forradalom
A Kert-Magyarország programja a Kádár-rendszerben
A minőségszocializmus esélyei a rendszerváltás után
II. Hajnal István és Erdei Ferenc a magyar társadalomfejlődésről
A magyar társadalomfejlődés sajátosságai a történeti irodalomban. Hajnal István
osztály- és Erdei Ferenc kettős társadalma
A forma és az élet - a Hajnal-féle társadalomelmélet jegyei
Az okszerűség és a szokásszerűség társadalmai — az európai nagy történeti régiók
A magyar társadalomfejlődés a Hajnal-féle történeti modellben
A nemesség és a polgárság a magyar társadalomban
A zsidóság és a városi társadalomfejlődés
A polgári társadalom Hajnal-féle interpretációja
A paraszttársadalom Erdei-féle értelmezése
A politikum hatása Erdei kettős társadalmára
A társadalom átalakításának vezetőereje a kettős társadalomban
Az önfeladástól az új gazdasági mechanizmus kidolgozásáig. Erdei Ferenc útja
a Väros és vidéke szociogräfiäig
Erdei 1945 előtti szociografikus munkássága a társadalmi mezők tükrében
Az önfeladás politikája és ennek lehetséges magyarázatai
Erdei 1945 utáni agrárprogramjának alapelemei
A politikai mező átstrukturálódása — a reformelképzelések megjelenése
Az alföldi tanyás modell újragondolása — a Futóhomok új kiadása
Az új agrárpolitika jegyei — a Város és vidéke alapelemei
A társadalmi terek újragondolásával város és vidékének egységéért. Erdei Ferenc
1945 utáni koncepciójának alakváltozásairól
Erdei felfogásának forrásai — az alföldi tanyás mezővárosi fejlődés
Az 1945-ös közigazgatási reformterv
A reformterv politikai és elméleti korlátai
A politikai mező kínálta mozgástér és a történetiség elve
Helyi társadalom és központi irányítás
A kollektív gazdaságok újragondolása
A termelés és közigazgatás a lokális tér- és társadalomszerkezet alapján
Az urbanista országrendezés modellje és társadalmi kontextusa
Irodalom
70
72
75
79
81
82
85
87
89
90
93
95
97
101
105
105
107
111
112
114
117
121
121
122
126
128
130
133
135
137
141