Page 26 [26]
OCR
Tokaiensis-fogalmazvany, 3. §: Montanorum ergo seu Tokaiensium vinorum nomine veniunt heic omnia illa, quae a monte Tokaino, hinc in Tarczal, Zombor, Mad, Tallya usque ad Szantonem vicum milliaribus duobus ad Septentrionem; illinc tribus ad orientem aestivum in Keresztur, Szeghi, Benye, Liszka, Toltsva, Zsadany, Olaszi, Patak usque Comitatus Zempliniensis Pars generalis, Membrum Physicum, 11. §: Sed huius tamen nomine, non ea tantum, quae oppidi Tokaj terrenum, universi montes, a Tokaiensi hinc ad vicum Szanto, milliaribus duobus, illine tribus, ad oppidum Ujhely porrecti, praestantioribus clivis gignunt, intelliguntur?* Uyhellynum melioriubus clivis gignuntur. A Pars specialis a hegyaljai járás (Processus Submontanus) leírásával" kezdődik, és ez bővelkedik a Tokaiensis-fogalmazvänybél vett részekben, különösen ami a szőlőhegyek leírását illeti. Míg a fogalmazványban három fejezetet alkot az első-, másod- és harmadosztályú szőlőhegyek összefoglalása, nagyjából ugyanezek a szőlőhegyek az egyes települések leírásába kerültek. Ezekről a gyakran szó szerinti egyezésekről a III.2. szakaszban lesz szó, illetve a fordítás jegyzeteiben. E helyütt elég megállapítani, hogy Matolai a megyéről irva a Tokaiensis-fogalmazvany anyagat is felhasznälta; ez egyúttal jó példát nyújt arra, milyen szoros összefüggések lehetnek Matolai ,különálló" szőlészeti-borászati írásai és a megyeleírásai között, hogyan épülhetnek egymásra az , életmű" különböző részei. 3. Az 1744-es Értekezés keletkezése Matolai első (és utolsó) saját nevén és nyomtatásban kiadott műve csak 1744-ben jelent meg: ez a Disquisitio Physico-medica..., ,Orvosi-természetrajzi értekezés a tokaji bor termeléséről, jellegéről, kiválóságáról és tulajdonságairól". A megjelenés helye, mint tudjuk, a Leopoldina-féle periodikum azévi kétete (Acta physico-medica... exhibentia Epbemerides, VII. kötet"), amelynek függelékében a szerző 24 oldalon, 25 viszonylag rövid fejezetben számol be a címben jelzett témáról. Az előszó címzettje, egyúttal az írás közvetítője a periodikum felé (lásd a címoldalon: communicata a...) Johann Jakob Neuhold (1700-1738), ,a filozéfia és orvostudomäny doktora, Sopron város főorvosa és az Academia Naturae Curiosorum tagja." 4 "TórH et al., szerk., Bél 2018, 127. > Toru etal., szerk., Bél 2018, 141-168. 96 "Nürnberg, J. J. Fleischmann. 24
