OCR
CR szövegek egy töröl, egy korböl fakadnak, kölcsönös egymäsra utaläsok is jelzik, amire jó példa a Caput de vineis... fogalmazvány következő mondata: , De a szőlő műveléséről alább fogunk szólni, amikor majd egyenként, mindegyik borvidék adottságai szerint mondjuk el Magyarország borairól, ami célunkhoz képest odatartozónak latszik.”” Már akkor is nagy teljesítményt nyújtott Matolai, ha csak a biztosan tőle származó alapszövegeket nézzük, és kivesszük a bizonytalan keletkezési idejűeket is (a De re rusticät, illetve a Tokaiensis-fogalmazvanyt). Kérdés, hogyan tudta mindezt öszszehozni. A Noziriához való adatgyűjtésben a kérdőívek kezdettől fogva meghatározó szerepet játszottak, és segítettek abban, hogy akár különböző adatgyűjtőktől is hasonló szerkezetű szövegek érkezzenek be; vármegyékkel, illetve falvakkal, városokkal kapcsolatos kérdőívek maradtak fenn," de látva a szőlészeti-borászati szövegek nagyon hasonló szerkezetét, könnyen lehet, hogy kérdőívekkel (is) dolgozott Matolai e témákban. Az biztos, hogy döntően a Bél által előírt struktúrához igazodott. Az is biztos, hogy a személyes, közvetlen tapasztalatból és informátoroktól egyaránt származtak adatok; több körülmény miatt inkább az utóbbi dominálhatott. A közvetett, , polgároktól" vagy , lakosoktól (civibus) való információszerzésre már a Semproniense-togalmazvány készítése kapcsán is utal a már említett levelében: , a dolgot megírtam, amennyire csak tudtam a polgároktól való értesülések alapján, bőségesen és vilagosan.”” A távolabbi helyek esetében még inkább a közvetett adatgyűjtésre támaszkodhatott (láttuk, milyen sokat tartózkodott a Prodromus-korszakban Sopronban, nagy országjáró utak ez idő tájt kevésbé képzelhetők el). Általában a szőlészetben-borászatban való bizonyos fokú jártassága, gyakorlati tapasztalata kellett, hogy legyen már ebben az időszakban, ez magukból a szövegekből egyértelmű. Akármilyen úton-módon is sikerült Matolainak összeállítania a szövegeket, megerősíthető az, amire Rapaics Rajmund és közvetve Wellmann Imre utalt Matolai kapcsán, hogy a hazai tudományos szőlészet egyik megalapítójáról van szó." Kár, hogy a borvidékekről szóló szövegek közül éppen a Tokaiensis-fogalmazvany az, amely csak másolatban maradt fenn. Bár a másolat nem lehet korábbi 1732-nél, már önmagában a fennmaradt , Történeti-helyrajzi tagozat" többiéhez hasonló beosztása a többi szőlészeti-borászati szöveggel rokonítja e fogalmazványt. Ahhoz, 3 4.8; WELLMANN, szerk., Bel 1984, 379. 7 Läsd TörH 2007, I, 65-73. 75 SZELESTEI, szerk., Bel 1993, no. 164: Rem descripsi, ut potui a civibus percipere, fuse, atque candide. A De re rusticával kapcsolatban pedig arról ír Bél Deccard Kristófnak 1738-ban, hogy hogyan ,állította össze" ,sokak megfigyeléseiből" Matolai; az elkészült szöveget ekkor nem a legmelegebb szavakkal illeti Bél. No. 721: En vero UBI commentaria, de re rustica Hungariae! Farrago est, congesta e multorum observationibus, quam ex meo praescripto ||| Dominus Matolaius dum mecum ageret, in hanc quam vides formam redegit. A tanulsägos levélrészletre SZELESTEI már 1989-ben utal (66—67), még korábban pedig WELLMANN, szerk., Bél 1984, 18—19. 76 Rapaıcs 1940, 177, WELLMANN, szerk., Bel 1984, 18. 19