Page 12 [12]
OCR
I. Matolai mint Bél Mátyás , legszorgalmasabb munkatársa"; a tokaji vonatkozású írások keletkezése Hiába volt régóta a leghíresebb magyar bor a tokaji, az 1730-as évekig viszonylag kevés Hegyaljáról és boráról (is) szóló tudományos szöveg született akár kéziratban, akár nyomtatásban. A bártfai származású Paul Keler a toruni gymnasium diákjaként 1712-ben vedte meg De vineis Ungariae, „a magyar szölökröl” szölö szakdolgozatät Peter Jánichen elnöklete alatt, aki meg is jelentette azt egy külön kötetben." A művet Jánichen újra kiadta 1731-ben, dissertartóknak egy gyűjteményes kötetsorozatában, és ebben megtalálható a mar toruni borkereskedé Kelernek (vagy Jainichennek?)” egy kiegészítő írása is, a konkrétan Hegyaljára fokuszalé Beschreibung des vornehmsten Weingebürges in Ungarn." Ebben húsz kisebb oldalon mutatja be a szerző Hegyalját, a borvidék kedvező fekvését, a szőlőművelés főbb fázisait, munkaeszközök németlatin-magyar neveit és a főbb szőlőfajtákat. A 18. század első harmadában inkább csak elszórtan találhatók tokaji borról, szőlőről szóló szövegek, általánosabb témák kontextusában. Komáromy János Péter 1715-ben, Baselben adta ki orvosdoktori értekezését, amely címe szerint a soproni borról szól, a három fejezetének címei szerint pedig a soproni és részben a tokaji borról is;? összességében viszont kevés az olyan szövegrészlet, amely konkrétan a tokaji borra vagy Hegyaljára vonatkozna. Friedrich Hoffmann (1660-1742), a hallei egyetemen tanító nagy hatású orvos és tudós 1721-ben kiadta tanítványa, Johann Melchior Welsch értekezését De vini hungarici excellente natura virtute et usu,”* amelyben a fő kérdése az volt, miért kiválóak a magyar borok; bár a végleges, nyomtatott szöveg Hoffmanntól származik, Welsch tűnik az alapvető szerzőnek.? A következő évben Hoffmann nevén megjelent egy tízoldalas szöveg, amely a cimében feltiintette a tokajit (Historia vini Tockaviensis Hungarici...),”° 4m ez jobban megnézve a De vini hungarici... egy rovidebb valtozata, és érdemben ez sem mond üjat a tokajirél vagy Hegyaljärél. Daniel Fischer késmárki orvos az 1732-ben Boroszlóban megjelenő De terra medicinali Tokayensi cimü 5 KELER 1712. 29 A Beschreibung... szerzősége vitatott, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért Keler műveként kezelem. 21 KELER 1731. 22 KomAromy 1715. 3 I. fejezet: A magyarországi soproni és részben a tokaji bor leírása"; , II. fejezet: A soproni és tokaji bor természete és esszenciája"; , III. fejezet: A soproni és a tokaji bor hasznos és káros fogyasztása". 4 HoFFMANN-WELSCH 1721. 25 Lásd N. Kis 2022, 120. Pontosan ugyanennek a műnek a későbbi kiadásaira lásd uo. 26 HOFFMANN 1722. 10
