Page 10 [10]
OCR
hátterének megvilágítására. Az egyik mű a Ráday Gyűjteményben? kéziratban fennmaradt Viniculturae Tokaiensis membrum chorograpbicum (,A tokaji szőlőművelés / borkészítés helyrajzi tagozata"? a továbbiakban Tokaiensis-fogalmazvany), amely megismerhető formájában egy befejezetlen másolat, az eredeti írás pontos címét sem ismerjük. A másik a nyomtatásban megjelent , Orvosi-természetrajzi értekezés a tokaji bor termeléséről, jellegéről, kiválóságáról és tulajdonságairól" (a továbbiakban 1744-es Értekezés), amelyet a röviden Leopoldinának nevezett természettudományos akadémia 1744-es évkonyve tartalmaz (Acta physico-medica... exhibentia Ephemerides, VII. kotet függeleke, 1-24). A kötetünkhöz tartozö kiserötanulmäny több szempontböl fog bepillantást nyújtani a korszak színes valóságába és eszmetörténetébe: a Bél Mátyás-i vállalkozás műhelytitkaiba, a tokaji bor korai 18. századi irodalmäba, a Matolai-művek kapcsán a borvidék történetébe, földrajzába, szőlőművelési hagyományaiba, sőt, , növényi aranyának" legendáiba. Ám mindeme témák csak olyan részletességgel kerülnek terítékre, amennyire azt a két tokaji írás kontextusának alapvető feltárása megkívánja. Helytörténeti, gazdaságtörténeti, szőlészetiborászati szempontból sem törekedhettünk teljes körű kontextualizálásra; éppen a jelen kiadással kívánjuk megteremteni annak lehetőségét, hogy az érdeklődő olvasókon túl több tudományág specialistái is mélyebben megismerjék és használják ezeket a tokaji szőlő és bor irodalmában alapvető műveket. Wellmann Imre nagy lépést tett a két írás megismertetése felé azzal, hogy belőlük is részleges magyar fordítást közölt a Bél Mátyás-i életmű szemelvényeit tartalmazó, Magyarország népének élete 1730 táján című 1984-es kiadványban;" bevezető soraiban több értékes megállapítást tett a Ráday Gyűjtemény boros témájú kéziratairól és Matolai szerepéről." Látván, hogy a két mű bizonyos mértékben átfedi, illetve kiegészíti egymást, egyetlen egységben, egy cím alatt fordította le a kettőt, a Tokaiensisfogalmazványból hiányzó részeket az 1744-es Értekezés releváns fejezeteivel pótolva. A gyér jegyzetanyagban azonban nem mindig lehet eligazodni a tekintetben, hogy melyik fejezet honnan való, hogyan viszonyul egymáshoz a két mű; általában a fordításból egyes súlytalanabbnak ítélt részek (például versidézetek) kimaradnak, és e hiányzó részekre való utalások nem következetesek; a fejezetcímeknél sem világos annak jelölése, mi származik Matolaitól és mi a kiadótól." Jelen kötetben kiemelt 3 K. O. 8. ff. 129-137; jelenleg Budapest Főváros Levéltárában őrzik. Disquisitio physico-medica de vini Tokaiensis cultura, indole, praestantia et qualitatibus, Maro tai 1744. > WELLMann, szerk., Bél 1984, 388-412. Forditäsban közölt még a K. O. 8-12 forräscsoportböl ket mäsik „boros” művet, , A magyarországi szőlőkről és borokról általában" (376—387) és „A kőszegi borról" (413-440); az ezek alapjäul szolgälö Caput de vineis. .. és Köszögiense-fogalmazványokról később lesz szó. 6 Uo., 17-19, 375. A fordítási, értelmezési hibák közül (amelyektől természetesen egy fordítás sem lehet mentes) két alapvető tévedés vagy elírás kerüljön itt említésre: az Acta physico-medicänak nem a 6. kôtetében jelent meg Matolai iräsa (WELLMANnN, szerk., Bel 1984, 375), hanem a 7. köteteben, és Matolai nem 1731-re dätumozta müvet (412. o.), hanem 1741-re.
