Seite 41 [41]
OCR
II. Biográfiatörténetek 39 EGY , NAIV" REALISTA VÁLASZA2? Daniel Bertaux válaszából kiderült, hogy Kochuyt rövid tanulmányát a realista álláspont ellen indított támadásnak tekintette. De ki az ellenség? - tette fel a költői kérdést Bertaux. Bertaux előszöris a biográfiában (és a kvalitatív módszer egészében) bekövetkezett narratív fordulat veszélyére hívta fel a figyelmet, amelynek terjedését a szociológiára nézve igen veszélyesnek tartotta.”* Szerinte a posztmodernizmus egy neo-idealista fordulatot vett, ami a filozófiából, irodalomból, pszichológiából a szociológiába, a történelembe és az antropológiába is , átterjedt", annak ellenére, hogy ez utóbbiak realista orientációt kívánnának meg. Válaszában többek nevében beszélt, például Paul Ihompsonra, Glen Elderre, Martin Kohlira hivatkozott. Szerinte akik fontos szerepet játszottak a biográfiai médszer ,,visszatéritésében”, azok célja nem az individuum beemelése volt a szociológiába, hanem az egyéni tapasztalatok alapján a társadalmi változások megértése, ami nagy különbség. Bertaux végig többes számban beszélt, s folytatta a polarizált érvelést, amelyet a , mi" és az , ők" ellentéteként fogott fel. Antirealizmusnak nevezte a narrativista fordulatot, amivel több pontban nem értett egyet. Részben féltette a szociológiát a pszichologizálástól, attól, hogy az antirealizmus miatt a társadalomtudomány figyelme egyre inkább a pszichoanalízis felé fog fordulni. Másrészt, a kutatási eredmények általánosítását, ami szerinte minden realista kutató számára fontos, nem tartotta összeegyeztethetőnek az egyetlen eset elemzésével. , Egy esettel nem lehet kollektív folyamatot bemutatni”- ervelt (Bertaux 1996: 130-131). Egyetlen elszigetelt elettörtenet jö lehet a pszicholögia, a narrativistäk vagy a nyelveszek szämära, de nem a szociolögiänak. Ehelyett felväzolta a realista älläspont kutatäsmödszertanät. Eszerint a szociológiában az élettörténeti kutatás feladata egyrészt sok-sok interjú gyűjtése ugyanabból a társadalmi kategóriából, miliőből. Másrészt a realisták célja az egyének konkrét tapasztalatainak a felhasználása a szociológiában, amelyek társadalmi kontextusba és a történelmi időbe ágyazódnak be. Harmadrészt Bertaux beszélt az alanyok szerepének az értelmezéséről is. Leszögezte, hogy a realisták az alanyokat informátornak tekintik, akik be tudnak számolni az életük eseményein keresztül a társadalmi struktúra és a környezetük működéséről. A realisták is tudják, hogy az alanyok nem a teljes 22 A tanulmány a 1996 decemberi Newsletterben jelent meg, s mindössze négyoldalas volt. A válasz nem késlekedett: még ugyanabban a számban olvasható Daniel Bertaux válasza, akit feltételezhetően a szerkesztők értesítettek a cikk megjelenéséről, s felajánlhatták a válaszolási lehetőséget, amivel élt a , naiv realista" (Bertaux 1996). 3 A narratív szemléletnek a kvalitatív kutatásban bekövetkezett megerősödését tekintették , fordulatnak", amelyről részletesebben ír Clive Seale (2003).
