kutatónak képesnek kell lennie a paradigmák közötti párbeszédre, ami mások
választásainak tiszteletben tartását jelenti (Lincoln et al. 2011: 97-128).
Az ,,6si”, a tarsadalomtudomanyokban sokaig (ma is) jelen lévő pozitivista
paradigmát? az 1970-es és 1980-as években erős kritika érte. A paradigmavitát
a kvalitatív kutatók robbantották ki a társadalomtudományok objektív igazsá¬
gába vetett hitének megkérdőjelezésével. Némi túlzással paradigmaháborúról
beszélhetünk, amelynek első szakasza a kvalitatív és a kvantitatív felfogások
között dúlt, amit a kvalitatív szemléleten belüli ellentétek megfogalmazása
követett? (Denzin-Lincoln 2011: 1-21).
A kvantitatív és a kvalitatív kutatási módszerek közötti vita leginkább az
érvényesség, a megbízhatóság és az általánosíthatóság kritériumainak betart¬
hatósága körül zajlott (Koltai-Sik-Simonovits 2015). A kvantitativ szemlelet
legszélsőségesebb álláspontja ebben a kérdésben az, hogy amelyik kutatás nem
tud a fenti kritériumoknak eleget tenni, nem nevezhető tudományosnak.
Guba (1981) a fenti vádakra válaszolva kijelentette, hogy nem várható el a
kvalitatív módszerektől a pozitivista szemléletben megfogalmazott érvényes¬
ség, megbízhatóság és általánosíthatóság kritériumainak teljesítése. A szerző
akkoriban ezzel a kijelentésével nem aratott osztatlan sikert sem a kvantitatív,
sem a kvalitatív kutatók körében. A nyolcvanas évek elején még a kvalitatív
kutatók többsége is meg akart felelni a pozitivista/posztpozitivista követel¬
ményeknek, s különböző módszereket ajánlottak ennek elérésére. Leginkább a
trianguláció"" (a különböző kvalitatív módszerek együttes használata) elvének
követésében látták mindezek teljesítését. (Flick 2008) Vagy említhetjük a modus
vivendi szellemében középutat kereső két szemlélet ötvözését, amelynek ered¬
menyekent született meg a megalapozott elmélet (Grounded Theory, GT). A GT
eredeti felfogása ötvözni kívánta a kvalitatív és a kvantitatív szemléletmódokat.
(Strauss-Corbin 1994, 2015)
A vita hatására, Guba által felvetett problémára, többféle álláspont fogal¬
mazódott meg a három kritérium kikerülésére vagy helyettesítésére. Voltak,
akik egyszerűen ignorálták a pozitivista kritériumokat, mert azokat elnyomó
8 A pozitivizmus első meghatározó filozófiai-tudományos programja Auguste Comte (1798¬
1857) nevéhez fűződik.
9 A biográfián belül zajló pozitivizmus kontra konstruktivizmus vita egy részlete olvasható
a következő (II.3.) tanulmányban.
19 A kötet több empirikus tanulmányában a trianguláció elvét alkalmazom a valóság jobb
megközelítése érdekében. A kvalitatív kutatók felfogása szerint (sok-sok vita után kialakult
nézet) a kvalitatív módszerben nem az érvényesség elérése a cél, hanem mondanivalónk
hitelessége. Az ehhez vezető út a trianguláció. A trianguláció többféle adatfelvételi módszer,
többféle elmélet, többféle kutatói nézőpont egyidejű felhasználatát jelenti, s azok egymással
történő összehasonlítása, kiegészítése, korrigálása útján juthatunk el egy többé-kevésbé
, érvényes, hiteles valósághoz.