OCR
II. Biográfiatörténetek 19 elmondott sztorikat, történeteket is. A megfigyelés legáltalánosabb szempontjai a következők lehetnek: 1. Az egyéni élet dimenziói: kulturális, társadalmi és pszichoszociális dimenziók. 2. Az egyéni élet sorsfordulóinak megfigyelése, a sorsfordulók közötti szakaszok életfeltételeinek megállapítása. 3. Az egyén jellegzetes alkalmazkodási stratégiája a társadalmi körülményekhez. Amikor az élettörténet kulturális dimenziójáról beszélünk, akkor lényegében az egyéni élet karrierjének jellegét és tartalmát vizsgáljuk. Azokat az emberek közötti elvárásrendszereket, viselkedési mintákat követjük nyomon, amelyek között az egyén felnövekedett. Az mondhatjuk, hogy minden kultúra felkínál tagjai számára egy általános életpályamodellt, forgatókönyvet, amelyet mindenki a lehetőségeihez adaptálva használ fel. A társadalmi dimenzió a hétköznapokban nem válik le a kulturálisról, az analizálás szempontjából jó azonban különválasztani őket. A társadalmiság az egyén olyan cselekedeteiben, döntéseiben fedezhető fel, amelyekben ráismerhetünk az egyes csoportok magatartásmódjaira." Egy adott élettörténetben a kulturális és a társadalmi dimenziókat a következőképpen konkretizálhatjuk: Családi környezet: Meghatározzuk, hogy a társadalom mely rétegéből jött az interjúalany. Milyen emlékeket őrzött szüleiről, mit emelt ki szülei jellemzésekor? Hogyan mutatta be családja vele (az alannyal) kapcsolatos elvárásait? Tudott-e azzalaz elvárással azonosulni, esetleg előrevetíti az attól való későbbi menekülését? Helyi társadalom: Meghatározzuk az elmesélt élettörténet alapján az iskolai és a vallásos élet jellemzőit. Milyen emlékeket őrzött meg, mennyit és hogyan mesél mindezekről az alany? A helyi kapcsolatrendszerekből mit tartott érdemesnek megemlíteni, s miért, milyen történetekkel kapcsolta azokat össze? Iskolai, munkahelyi karrierek bemutatása: Az iskolák választása vagy nem választása, munkahelyek választása. Hogyan mutatja be az interjúalany az iskoláit, tanárait, a fontosabb szereplőket? Hogyan jeleníti meg önmagát a konkrét helyszíneken? Hogyan mutatja be az alany munkahelyeinek szereplőit, önmagát hogyan helyezi el munkahelyi környezetében? Milyen konfliktusokról számol be, a konfliktusoknak kik a szereplői, önmagát melyik táborban helyezi el? Az élettörténetben kikerülhetetlenül megjelenik a pszichoszociális dimenzió, amely - Erik Erikson nyomán - nyolc szakaszra osztja az életutat. A szakaszok között tagadhatatlan a fejlődési folyamat, amely a társadalom és az egyéni psziché által meghatározott. Erikson nyolc szakaszából a következő szakaszok vizsgálata merülhet fel: 7 A feldolgozási szempontok összegyűjtésében nagy segítséget nyújtott Küllős Imola (1982) tanulmánygyűjteménye. Az élettörténeti interjúk feldolgozásában szerzett tapasztalataim megerősítést nyertek a kötetben leírtakkal.