Page 17 [17]
OCR
II. 1. Élettörténeti módszer elméletben és gyakorlatban - feldolgozási szempontok Kezdő kutatóként tanácstalannak érezhetjük magunkat az összegyűjtött élettörténeti interjúk feldolgozásakor. Sokszor kérdezhetjük magunktól, hogy jó úton járunk-e, így kell-e csinálni, mire kell fókuszálni a szövegekben. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány elméleti megfontolást a biográfiáról, illetve az élettörténetek feldolgozásával kapcsolatos , hagyományos", de nagyon hasznos szempontokról. MIIS AZ ÉLETTÖRTÉNET, MILYEN FORRÁSSAL DOLGOZIK A SZOCIOLÓGUS, AMIKOR ÉLETTÖRTÉNETEKET GYŰJT? A múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveitől kezdve mind a hazai, mind a nemzetközi szociológiában fellendült a személyes dokumentumok gyűjtése és feldolgozása. Személyes dokumentumoknak tekinthetjük a levelezéseket, naplókat, önéletrajzokat, mások által megírt életrajzokat, elmesélt élettörténeteket, narratívákat stb. Amikor a személyes visszaemlékezésekhez tudományos elemzés céljából nyúlunk, akkor összefoglalóan a biográfia módszeréről beszélünk. A biográfia tehát olyan társadalomtudományi módszer, amely személyes dokumentumok alapján értelmezi a társadalmi jelenségeket, folyamatokat (Denzin 1989; Atkinson 1998). Részletesebben itt most nem foglalkozhatunk azzal - az egyébként nagyon érdekes és tanulságos - módszertani vitával, amelyet a nyolcvanas években kezdeményeztek a biográfiai mödszer „üjrafelfedezöi”. Akkor tanulmányok sokasága érvelt amellett, hogy a kvalitatív módszerek - ezen belülis aszemélyes dokumentumok - használata méltatlanul háttérbe szorult a szociológiában a kvantitatív eljárásokkal szemben. A tanulmányok szerzői úgy látták, hogy eljött az ideje annak, hogy a kvalitatív módszerek méltóbb helyre kerüljenek a szociológiai kutatásokban (Bertaux 1981). Többféle okra vezethető vissza a kvalitatív módszer napjainkban tapasztalható reneszánsza. (Glen 1981; Ihomson 1978; László 1999; Pataki 2001, 1997, 1996, 1995) Ahogyan a pozitivista tudományfelfogás dominanciája megtört, a társadalomkutatók figyelme bátrabban fordult ismét a személyes dokumentumok felé. Napjainkban az érdeklődés előterébe került az idős- és a felnőttkori magatartás történeti szempontú vizsgálata, ami az emlékezések felértékelődé
