Seite 17 [17]
II. 1. Élettörténeti módszer elméletben és
gyakorlatban - feldolgozási szempontok
Kezdő kutatóként tanácstalannak érezhetjük magunkat az összegyűjtött élettörténeti
interjúk feldolgozásakor. Sokszor kérdezhetjük magunktól, hogy jó úton járunk-e, így
kell-e csinálni, mire kell fókuszálni a szövegekben. Az alábbiakban összegyűjtöttem
néhány elméleti megfontolást a biográfiáról, illetve az élettörténetek feldolgozásával
kapcsolatos , hagyományos", de nagyon hasznos szempontokról.
MIIS AZ ÉLETTÖRTÉNET, MILYEN FORRÁSSAL DOLGOZIK A SZOCIO¬
LÓGUS, AMIKOR ÉLETTÖRTÉNETEKET GYŰJT?
A múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveitől kezdve mind a hazai, mind a
nemzetközi szociológiában fellendült a személyes dokumentumok gyűjtése
és feldolgozása. Személyes dokumentumoknak tekinthetjük a levelezéseket,
naplókat, önéletrajzokat, mások által megírt életrajzokat, elmesélt élettörténe¬
teket, narratívákat stb. Amikor a személyes visszaemlékezésekhez tudományos
elemzés céljából nyúlunk, akkor összefoglalóan a biográfia módszeréről beszé¬
lünk. A biográfia tehát olyan társadalomtudományi módszer, amely személyes
dokumentumok alapján értelmezi a társadalmi jelenségeket, folyamatokat
(Denzin 1989; Atkinson 1998). Részletesebben itt most nem foglalkozhatunk
azzal - az egyébként nagyon érdekes és tanulságos - módszertani vitával, ame¬
lyet a nyolcvanas években kezdeményeztek a biográfiai mödszer „üjrafelfedezöi”.
Akkor tanulmányok sokasága érvelt amellett, hogy a kvalitatív módszerek - ezen
belülis aszemélyes dokumentumok - használata méltatlanul háttérbe szorult a
szociológiában a kvantitatív eljárásokkal szemben. A tanulmányok szerzői úgy
látták, hogy eljött az ideje annak, hogy a kvalitatív módszerek méltóbb helyre
kerüljenek a szociológiai kutatásokban (Bertaux 1981).
Többféle okra vezethető vissza a kvalitatív módszer napjainkban tapasztal¬
ható reneszánsza. (Glen 1981; Ihomson 1978; László 1999; Pataki 2001, 1997,
1996, 1995) Ahogyan a pozitivista tudományfelfogás dominanciája megtört, a
társadalomkutatók figyelme bátrabban fordult ismét a személyes dokumentu¬
mok felé. Napjainkban az érdeklődés előterébe került az idős- és a felnőttkori
magatartás történeti szempontú vizsgálata, ami az emlékezések felértékelődé¬