Oldal 12 [12]
BANDOR ZOLTÁN
BEVEZETÉS
Dolgozatom elején érdemesnek tartom tisztázni a cigány közösségek definiálásával
kapcsolatos fogalmakat, valamint a téma időszerűségét. Bár a köznyelvben elterjed¬
tebb a , roma" kifejezés, tudományos szempontból indokoltabb a , cigány" terminus
használata, mivel ez átfogóan utal a Magyarországon élő, kulturálisan és nyelvileg
is heterogén cigány közösségekre. A , roma" szó eredetileg — tágabb értelemben - az
oláhcigányok megnevezésére szolgál, így nem reprezentálja teljeskörűen a hazai
cigány populációt. Ennek megfelelően a dolgozatban következetesen a , cigány"
népnevet alkalmazom.
A téma aktualitását a cigány közösségek társadalmi helyzete és megítélése indo¬
kolja. Különösen fontosnak tartom a fiatalok oktatási esélyeinek vizsgálatát, mivel
a felsőoktatásban való részvételük alacsony, és számos strukturális akadály nehezí¬
ti előrejutásukat. Az oktatás, mint az emberi tőkébe történő befektetés, kulcsszere¬
pet játszik a vertikálisan felfelé történő és intergenerációs társadalmi mobilitás
előmozdításában egy Magyarországhoz hasonló, egészen zárt társadalomban.
A szociálpedagógia céljai közé tartozik a társadalmi igazságosság és befogadás elő¬
segítése, így a kutatás hozzájárulhat olyan beavatkozási stratégiák kidolgozásához,
amelyek javítják az oktatási esélyegyenlőséget és erősítik a társadalmi kohéziót.
A CIGÁNYSÁG GENERIKUS HELYZETE MAGYARORSZÁGON
Kit tekinthetünk cigánynak?
Azt, aki annak vallja magát" — ez tekinthető a hivatalos álláspontnak, a jogi
szabályozás tükrében is.! Egy másik megközelítés szerint cigány az, akit a kör¬
nyezete annak ítél.?
Figyelemre méltó az a tény, hogy jelentős eltérés mutatkozik az önbevallás és
a külső megítélés adta szám és arány k6zott.? A 2022. évi népszámlálás alapján
például csupán 209 909 fő vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak."
¬
1993. évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól: , 1. § (1) bekezdés — E törvény
hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú szemé¬
lyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint
e személyek közösségeire." (Kiemelés tőlem.) (Letöltés: 2024. november 27.)
Babusik Ferenc: Magyarországi cigányság — strukturális csapda és kirekesztés, Esély, 18. évf.,
2007/1, 4.
Bali János: A halmozottan hátrányos társadalmi helyzet leküzdésének problematikája és jó gya¬
korlatai a magyarországi cigányság példáin keresztül, Budapest, ELTE BTK Néprajzi Intézet,
2018, 8.
https://nepszamlalas2022.ksh.hu/ (Letöltés: 2024. november 27.)
19
w
>
+10 +