Page 14 [14]
OCR
INNOVÁCIÓ ÉS TEREMTÉSVÉDELEM környezet a jövőben. A cél nem csupán a jogi és tudományos szempontok elemzése, hanem annak megértése is, hogy miként alakítható ki egy olyan szabályozási rendszer, amely képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel, miközben megőrzi az európai értékeket és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. Ebben az értékelésben lesz segítségünkre a teremtésvédelmi szemléletmód. A jelen kutatás célkitűzése, hogy megjelenítse a génmódosítás szabályozásának aktuális európai kihívásait és a teremtésvédelmi szemléletmód tükrében értékelje. Ennek során a jogi elemzéseket ötvözi a katolikus egyház vonatkoztatható társadalmi tanítási elemeivel. A vizsgálat hipotézise, hogy az elővigyázatos szemléletmód az a kapocs, amely az európai uniós szabályozást jellemzi és amely a teremtésvédelmi szemléletmódnak is sajátja. A környezetvédelmi jog viszonylag rövid történetében, a jogi keretek kidolgozása és végrehajtása közepette egy gyorsan fejlődő területen az elővigyázatosság elvének érvényesítése elsődleges szempontnak számít a környezetvédelmi jogi elvek között. Így a tanulmány az elővigyázatosság elvének alkalmazását külön is vizsgálja a jogi szabályozás ezen szűk területén. Általánosságban elmondható, hogy a környezeti feltételeket és az emberi egészséget egyaránt befolyásoló összetett mechanizmusú területeken az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni a szabályozás kialakítása során. A kutatás a teremtésvédelmi szemléletmód bemutatásával, majd az elővigyázatosság elvének a környezetvédelmi jogi területen való fogalmi és gyakorlati dimenzióinak tisztázásával kezdődik, megalapozva annak alkalmazását. Majd a EU jogi keretek bemutatása után elemzi a jelenlegi szabályozási környezetet, és azonosítja a politikai irány közelmúltbeli elmozdulásait. Az utolsó szakasz kritikusan értékeli ezeknek a szabályozási trendeknek az elővigyázatosság elvével való összhangját, betekintést nyújtva megfelelőségükbe és a lehetséges finomítási területekbe. Végül a teremtésvédelmi szemléletmód vonatkoztatható elemei segítségével értékeli a szabályozás aktuális tendenciáit. A jelen munka módszere sajátos, hiszen az európai uniós szabályozás és az egyházi társadalmi tanítás közös vonásira fókuszál. Mindeközben leíró, elemző és összehasonlító megközelítéseket integrál, jogi szövegekre, ítélkezési gyakorlatra, szakpolitikai dokumentumokra, valamint a katolikus egyház társadalmi tanítására támaszkodva átfogó értékelést nyújt a témáról. 12
