OCR
Bevezető A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) európai szabályozása napjaink egyik legellentmondásosabb és legdinamikusabban változó tudományos, gazdasági és társadalmi kérdése. A GMO-k alkalmazása az agráriumban és az élelmiszeriparban egyszerre kínál megoldásokat a globális kihívásokra — mint az élelmezésbiztonság, a klímaváltozás vagy a fenntartható mezőgazdaság -—, és vet fel komoly etikai, környezeti és egészségügyi aggályokat. Az Európai Unió szigorú szabályozási rendszere, amely az elővigyázatosság elve (precautionary principle) alapján működik, évtizedek óta próbál egyensúlyt teremteni az innováció támogatása és a kockázatok minimalizálása között. Azonban a biotechnológia gyors fejlődése, az új génszerkesztési technológiák (New Genomic Techniques) (NGT-k), (pl. CRISPR/Cas9) megjelenése, valamint a globális kereskedelem és a klímaváltozás nyomása miatt a jelenlegi szabályozási keretrendszer felülvizsgálata sürgetővé vált. A téma aktualitását tovább növeli az európai zöld megállapodás (EU Green Deal) és a termelőtől az asztalig (Farm to Fork) stratégia, amelyek ambiciózus célokat tűztek ki a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-termelés terén. E stratégiák sikeressége részben azon múlik, hogy a GMO-k és az új biotechnológiai eszközök hogyan illeszthetők be a szabályozási keretbe anélkül, hogy az uniós fogyasztók bizalma vagy a környezet védelme sérülne. Emellett a globális versenytársak, például az Egyesült Allamok vagy Kina, lazabb GMO-szabalyozasa nyomást gyakorol az EU-ra, hogy lépést tartson az innovációval, miközben megőrzi saját értékeit és prioritásait. A közvélemény megosztottsága és a tudományos konszenzus hiánya szintén kihívást jelent, hiszen a döntéshozatalnak egyszerre kell figyelembe vennie a tudományos bizonyítékokat, a gazdasági érdekeket és a társadalmi elvárásokat. Ez a kötet arra vállalkozik, hogy áttekintse a GMO-k európai szabályozásának jelenlegi helyzetét, feltárja annak erősségeit és gyengeségeit, valamint megvizsgálja, milyen irányba mozdulhat el a szabályozási 11