Oldal 43 [43]
OCR
II.1 Részletes megállapítások A mezőgazdasági támogatás jogi keretei II.1.20 Az Alaptörvény alkotmánybírósági értelmezése alapján a mindenkit terhelő kötelezettség egyfajta eredménykötelemként értelmezhető, hiszen a jogszabályi védelmi szintben való visszalépés értékelésekor az Alkotmánybíróság az elővigyázatosság elvét alkalmazva azt is visszalépésnek tekinti, ha a természeti értékeink állapotromlásának akár a kockázata is felmerülhet. II.1.21 A védendő értékekért való állami felelősség az államot egyrészt tulajdonosként, másrészt közbizalmi vagyonkezelőként is terheli, aminek része, hogy az állam olyan jogszabályokat köteles alkotni, amelyek a védelmi szintben nem eredményeznek visszalépést. II.1.22 Szabályozás-módszertani szempontból a mezőgazdasági támogatás sajátos eszköz, mert bár megjelennek benne a környezetjog szabályozási módszereihez — az önszabályozáshoz, a gazdasági szabályozáshoz, valamint a hagyományos közigazgatási szabályozáshoz — hasonló jegyek, azonban az eszközök hatásmechanizmusától mégis jelentős mértékben eltér. II.1.23 A közigazgatási szabályozás és a mezőgazdasági támogatási szerződés értékvédelmi mechanizmusa közötti különbséget mutatja, hogy más a magatartás értékelése (mitől lesz az jogellenes), más a magatartás ellenőrzése, a szabályok betartásának, be nem tartásának megállapítása, a bizonyítási kötelezettségek, terhek és annak felelőssége (kinek mit és hogyan kell bizonyítania), valamint az, hogy milyen következményekkel jár a követelmények teljesítése vagy annak részleges, illetve teljes elmaradása. II.1.24 A közigazgatási és a mezőgazdasági támogatás anyagi jogi követelményeinek meghatározásában különbség van abból a szempontból, hogy a közjogi szabályozó eszközökön keresztül az értékek védelmét jellemzően törvényi szinten megfogalmazott általános szabályok védik, amiket részben alacsonyabb szintű jogszabályok bontanak ki, és a helyi viszonyokhoz igazodóan a hatóság egyediesíti azokat, míg a mezőgazdasági támogatásokban megjelenő követelmények bár többnyire konkrétak, hatásukat tudományos eredmények igazolják, és a hatóság nem igazítja a követelményt a helyi viszonyokhoz, ezért konkrétságuk ellenére általános normák. II.1.25 A tudományos szakirodalom alapján megállapítható, hogy egyes mezőgazdasági tevékenységek más hatást váltanak ki a különböző régiókban, visszavezethetően a régiók mezőgazdasági tevékenységeinek, illetve társadalmi, gazdasági viszonyainak különbségeire, ezért önmagában az is veszélyeztetéshez, károsításhoz vezethet, ha ezt a különbséget a mezőgazdasági támogatások követelményrendszerében nem veszik figyelembe. II.1.26 A mezőgazdasági támogatások konkrét követelményei a közjogi szabályozás részeként meghatározott általános követelmények leszűkítéséhez vezetnek, ha a közjogi szabályok betartását a hatóságok nem ellenőrzik és nem kényszerítik ki. 41
