Oldal 37 [37]
I.5 A kutatás módszertana
Ökológiai rendszer : = ze
9 Tärsadalmi-gazdasägi
5 n alrendszer
4] 2.Szint fr
Potenciális
6sz 3.Szint A
a rendszer konk- on 4.Szint
rét szolgáltatások beri jallé
nyújtására való a ténylegesen Emberi jóllét
képessége, igénybe vett a jóllét különböző
kapacitása szolgáltatások, aspektusaihoz
tényleges (plegeszseg,
hasznälat biztonság, anyagi
jólét) való
hozzájárulás
Indikátorok: Indikälorok: Indikatorok; Indikätorok:
La biofizikai te biofizikai a biofizikai __ (biofizikai)
(szocio-kulturälis) (szocio-kulturälis) szocio-kulturälis szocio-kulturälis
(monetáris) (monetáris) monetáris monetáris
7. äbra. A kaszkäd-modell
Forrás: Haines Young-Potschin 2010, ill. Kovacs et al. 2014, 2015
alapján módosítva Kisné dr. Fodor 2023: 11
A szakértők is a kaszkád-modellt használták a Nemzeti Ökoszisztéma Alap¬
térkép összeállításához, továbbá más, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat értékelő
elemzések során is (Kisné dr. Fodor 2023; Pump 2021a).
A második tanulmány a mezőgazdasági támogatás rendszerét egyrészt
Magyarország 2023—2027-es időszakra kidolgozott és az Európai Bizottság
által jóváhagyott KAP Stratégiai Terv, valamint a releváns hazai és uniós
jogszabályok felhasználásával szabályozásmódszertani szempontból vizsgálta,
részben kitérve a támogatási rendszer részeként hozott döntések szintjén
felmerülő döntési szabadságra, a felelősség kérdésére, a költségviselésre s
az externális költségek viselésének egyes kérdéseire. Másrészt a KAP
2023—-2027 támogatási ciklus negatív támogatásait értékelte az elemző
keretek felhasználásával, negatív hatású támogatásnak azt tekintve, amit
az SKV annak minősített.
A barmadik tanulmány az alapvető jogok biztosa (Biztos), a jövő nemze¬
dékek szószólója (Szószóló), a Kúria, az Alkotmánybíróság, valamint az
Állami Számvevőszék (ÁSZ) mezőgazdasági támogatást érintő gyakorlatának
feldolgozásával elemezte az alaptörvényi védelem szerepét és lehetőségeit.
Az intézményi gyakorlat feldolgozásának első lépése a témához közvetlenül
kapcsolódó dokumentumok kiszűrése volt. Időbeli korlátként az Alaptörvény
hatályba lépése — 2012. január 1. — szolgált. A kiválasztás módszere igazodott
az adatbázisok és a dokumentumok elérhetősége közötti különbségekhez.
A szűkítések eredményeként az elemzett dokumentumok száma összesen
35