Page 29 [29]
OCR
I. 4 A kutatás és az agrár DPSIR-modell kapcsolata (Európai Számvevőszék 2018). Az összehasonlítást segítik az eltérő időben készült tanulmányok, amelyek célja az adott állapot összegzése volt (AKI 2008; Kapronczai 2016), kitérve a konfliktusok azonosítására (Farkas-Kovács 2021). Az összehasonlításhoz használt anyagok esetén azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mezőgazdasági eredmények elérésében meghatározó szerepet betöltő tényezőket a szerzők nem mindig értékelik azonosan (Varga 2000; Pinke-Lövei 2017). Az itt felsoroltak jól szemléltetik, hogy a rendszerszintű feldolgozás a multidiszciplináris megközelítés mellett sokféle szempont összehangolását igényli. Jelen kutatás egy ilyen rendszerszintű feldolgozáshoz, annak megalapozásához kíván hozzájárulni. Az Alaptörvény-megközelítésű, a nemzet közös örökségének védelmét szolgáló kutatási koncepció a kutatási cél elérése érdekében segíti a tényfeltárást a természet és az ökoszisztéma-szolgáltatások, a rájuk negatív hatást gyakorló tevékenységek és az azokat befolyásoló szabályozórendszerek közötti kapcsolatokat vizsgálva. Az Alaptörvény-megközelítésű koncepció épít a Millenniumi ökoszisztéma értékelés elemző keretére, melynek négy különböző módon egymásra ható alapeleme van, ahogy azt a 3. ábra illusztrálja (MA 2003: 37). Az Alaptörvény-megközelítésű koncepció a MA (2003) elemző keret egyes elemei közül összeköti egymással az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a közvetett mozgatórugók (hajtóerők) közül a társadalompolitikai, a tudományos és technológiai mozgatórugókat, valamint a közvetlen mozgatórugók szinte mindegyikét (MA 2003: 37). I. 4 A kutatás és az agrár DPSIR-modell kapcsolata Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a környezeti és a társadalmi, gazdasági tevékenységek közötti kapcsolat elemzésére, az információszükségletek, illetve az indikátorok meghatározására az 1995-ben elfogadott és azóta továbbfejlesztett és általánossá tett DPSIR ((Hajtóerő — Driving forces; Terhelés — Pressure; Állapot — State; Hatás — Impact; Válasz — Response) elemző keretet használja (Stanners et al. 2007: 128). Az Európai Bizottság 2000-ben ezen elemző keretet adaptálva az agrárgazdaságra, az agrár DPSIR-modellt használta annak meghatározásához, hogy milyen indikátorok segíthetik a környezeti szempontok közös agrárpolitikába történő beépítését (EC 2000). Egy négy lépésből álló folyamatot azonosított, ahol az első lépés az adott állapot (current state) és változásának vizsgálta a megelőzendő, illetve a megőrzendő állapotok meghatározása érdekében. A második lépés a negatív hatást kiváltó terhelés (pressures), illetve a hasznot (benefits) hozó — a természetet megőrző és javító — gazdálkodás és azok hatäsänak (impact) számbavétele. A harmadik lépés annak megállapítása, hogy a negatív hatású terhelések mögött milyen gazdasági, a gazdák tevékenységét alakító hajtóerők (driving forces) állnak, amelyeket az agrárpolitika befolyásolhat. A negyedik lépés pedig annak 27
