Oldal 29 [29]
I. 4 A kutatás és az agrár DPSIR-modell kapcsolata
(Európai Számvevőszék 2018). Az összehasonlítást segítik az eltérő időben
készült tanulmányok, amelyek célja az adott állapot összegzése volt (AKI
2008; Kapronczai 2016), kitérve a konfliktusok azonosítására (Farkas-Kovács
2021). Az összehasonlításhoz használt anyagok esetén azonban nem hagyható
figyelmen kívül, hogy a mezőgazdasági eredmények elérésében meghatározó
szerepet betöltő tényezőket a szerzők nem mindig értékelik azonosan (Varga
2000; Pinke-Lövei 2017). Az itt felsoroltak jól szemléltetik, hogy a rend¬
szerszintű feldolgozás a multidiszciplináris megközelítés mellett sokféle
szempont összehangolását igényli. Jelen kutatás egy ilyen rendszerszintű
feldolgozáshoz, annak megalapozásához kíván hozzájárulni.
Az Alaptörvény-megközelítésű, a nemzet közös örökségének védelmét
szolgáló kutatási koncepció a kutatási cél elérése érdekében segíti a tényfeltárást
a természet és az ökoszisztéma-szolgáltatások, a rájuk negatív hatást gyakorló
tevékenységek és az azokat befolyásoló szabályozórendszerek közötti kapcso¬
latokat vizsgálva. Az Alaptörvény-megközelítésű koncepció épít a Millenniumi
ökoszisztéma értékelés elemző keretére, melynek négy különböző módon
egymásra ható alapeleme van, ahogy azt a 3. ábra illusztrálja (MA 2003: 37).
Az Alaptörvény-megközelítésű koncepció a MA (2003) elemző keret egyes
elemei közül összeköti egymással az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a közvetett
mozgatórugók (hajtóerők) közül a társadalompolitikai, a tudományos és
technológiai mozgatórugókat, valamint a közvetlen mozgatórugók szinte
mindegyikét (MA 2003: 37).
I. 4 A kutatás és az agrár DPSIR-modell kapcsolata
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a környezeti és a társadalmi, gaz¬
dasági tevékenységek közötti kapcsolat elemzésére, az információszükségletek,
illetve az indikátorok meghatározására az 1995-ben elfogadott és azóta to¬
vábbfejlesztett és általánossá tett DPSIR ((Hajtóerő — Driving forces; Terhelés
— Pressure; Állapot — State; Hatás — Impact; Válasz — Response) elemző keretet
használja (Stanners et al. 2007: 128). Az Európai Bizottság 2000-ben ezen
elemző keretet adaptálva az agrárgazdaságra, az agrár DPSIR-modellt hasz¬
nálta annak meghatározásához, hogy milyen indikátorok segíthetik a környezeti
szempontok közös agrárpolitikába történő beépítését (EC 2000). Egy négy
lépésből álló folyamatot azonosított, ahol az első lépés az adott állapot (current
state) és változásának vizsgálta a megelőzendő, illetve a megőrzendő állapotok
meghatározása érdekében. A második lépés a negatív hatást kiváltó terhelés
(pressures), illetve a hasznot (benefits) hozó — a természetet megőrző és javító —
gazdálkodás és azok hatäsänak (impact) számbavétele. A harmadik lépés
annak megállapítása, hogy a negatív hatású terhelések mögött milyen gaz¬
dasági, a gazdák tevékenységét alakító hajtóerők (driving forces) állnak,
amelyeket az agrárpolitika befolyásolhat. A negyedik lépés pedig annak
27