Seite 26 [26]
OCR
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE igényeket és irányokat, illetve lehetőség szerint nevesítve a jogi és nem jogi eszközök körét. A kutatási cél eléréséhez a kutatás az alábbi fő kérdésekre kereste a választ: 1. Mitől függ, hogy a támogatás milyen hatással van a természet állapotára, mikor vált ki negatív vagy pozitív hatást, illetve milyen feltételek esetén tekinthető hatása semlegesnek? 2. Az alaptörvényi védelem ellenére miért lehetséges, hogy a közpénz felhasználása a nemzeti vagyon természetitőke-részének romlásához, abban pedig károk és veszteségek bekövetkezéséhez vezet? 3. A negatív hatások bekövetkezésének megelőzéséhez milyen további vizsgálatok, kutatások elvégzésére van szükség, mely kérdések megoldása kíván jogalkotást és/ vagy a jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatását? A kutatás céljából fakadóan a kutatás megközelítése természet- és gyakorlatközpontú, s a különböző szakterületek eredményeit szabályozásmódszertani megfontolásokra tekintettel integrálja. Kiindulási alapja, hogy a nemzet közös öröksége a termőföldet jelentő talaj, a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a természet kiemelt elemei és azok állapota együttesen határozza meg az ökoszisztémák állapotát, valamint azok különböző csoportba sorolható ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képességét. Ebből következően a nemzet közös örökségén nemcsak a nevesített elemek, hanem az ökoszisztémák által nyújtott ökoszisztéma-szolgálatások is értendők, s mindezek együttese a védendő értékek körébe tartozik. A talaj, a vízkészlet és a biológiai sokféleség állapota különböző tulajdonságok, jellemzők által minősíthető, s azoktól függ, hogy adott ökoszisztéma milyen ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtására képes. A mezőgazdaság — mint gazdasági tevékenység — alapját a természet, az agrárökoszisztéma és az ahhoz kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások adják. A gazdák mezőgazdasági hasznosításhoz kötődő gyakorlati döntései azok, amik közvetlen hatást gyakorolnak a védendő értékekre. Bár a mezőgazdasági támogatás igénybevétele mellett folytatott gazdálkodás hatással lehet a levegőre, annak minőségére, a kutatás a levegőre csak annyiban terjed ki, amennyiben utal a természet levegőminőséget érintő szabályozó ökoszisztéma-szolgáltatására. A gazdák döntéseit különböző szabályok és a hozzájuk tartozó követelmények és elvárások határozzák meg. E szabályok rendszert képeznek, melyben a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó jogszabályok mellett megjelennek a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó közjogi jogszabályok, a polgári jogi szabályok és az az alapján kötött megállapodások, a jogszabályi formát nem öltő szakmai szabályok, és a szabályrendszer részét képezik azok a szabályok is, amelyeket a gazdák a társadalom elvárása alapján követnek, ideértve a természeti értékek megóvására vagy a jogszabályi kötelezettségek betartására vonatkozó társadalmi elvárásokat is. A nemzet közös örökségének védelmét is biztosító, az Alaptörvényben nevesített intézmények — az Alkotmánybíróság, a Kúria, az alapvető jogok biztosa és egyik helyettese, a jövő nemzedékek szószólója, az Allami Számvevőszék 24
