Page 25 [25]
1.3 A kutatási koncepció
(a jelentős természeti értéket képviselő területeket is beleértve), valamint a
vidéki térségek egészében".
A KAP-rendelet a tagországok kötelezettségévé teszi a rendelet célrend¬
szeréhez igazodó nemzeti stratégiai terv kidolgozását, tudomásul véve, hogy
a tagországok teljesítményei között jelentős különbség van. A Gyűjteményben
szereplő összehasonlító kimutatások — a mezőgazdaság fenntartható fejlődé¬
sének indikátoraira az EU-ban (lásd Gyűjtemény, 2. Összehasonlító ábrák)
— is ezt illusztrálják.
Az adatok alapján látható, hogy a különböző célok eléréséhez a tagorszá¬
goknak részben eltérő programokat kell megvalósítaniuk. Az eltérés szüksé¬
gességét és indokoltságát még inkább szemléltetik a különböző növények
termesztésének intenzitását és a talajok foszforháztartását mutató térképek
(lásd Gyűjtemény, 3. Művelési zónák és a felvehető talaj foszfor koncentráció
összehasonlítása Európában).
Jelen kutatásnak azonban nem volt célja annak vizsgálata, hogy az uniós
célokat a tagországok milyen nemzeti stratégia megvalósításával kívánják
elérni, ahogy az sem, hogy a nemzeti stratégiát — Magyarország 2023—2027-es
időszakra kidolgozott és az Európai Bizottság által jóváhagyott KAP Stratégiai
Tervét (továbbiakban: Stratégia) — az uniós szabályozás szempontjából érté¬
kelje. A kutatás ugyanis az Alaptörvény P) cikke által alkotmányos védelem
alá helyezett nemzet közös természeti örökségének állapota és a KAP-támo¬
gatások közötti összefüggést kívánta vizsgálni.
1.3 A kutatási koncepció
Az Alaptörvény alapján minden szereplőre vonatkozóan betartandó a termé¬
szeti tőkét védő hármas kötelezettség: a nemzet közös örökségének védelme,
fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Az Alaptörvény
a nemzet közös örökségére vonatkozó P) cikken keresztül a természeti erő¬
források, a biodiverzitás mellett a kulturális örökséget is védi, mely magában
foglalja a hagyományos tájhasználatot is. A nemzet közös örökségét érintő
használat megítélésekor — a mennyiségi és minőségi változások számbavéte¬
lekor — mindhármat figyelembe kell venni, melyből következik, hogy az
örökség mint vagyon értékelése sem végezhető el csupán gazdasági/pénzügyi
mutatók alkalmazásával.
A fentiekre tekintettel a Közkiadásból — vagyonvesztés projekt, Megállítható-e
a mezőgazdasági támogatások negatív hatása a nemzet közös örökségére? című
kutatás célja, hogy feltárja, milyen összefüggések vannak a mezőgazdasági
célú, közpénzből nyújtott támogatások és az Alaptörvény által védett termé¬
szeti tőkének, a nemzet közös örökségének folyamatos állapotromlása között,
és az összefüggésektől függően javaslatot tegyen a negatív folyamatok meg¬
állítását és megfordítását segítő tevékenységekre, meghatározva további kutatási
23