A mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása is annak elismerése volt,
hogy a mezőgazdasági támogatások hozzájárultak fontos élőhelyek (pl. fasorok)
felszámolásához, állapotának romlásához, lerontották a mezőgazdasági mű¬
velés alatt álló területek ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való alkal¬
masságát és csökkentették az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételét is.
A kutatás idején a KAP-prioritásokat az európai zöld megállapodás
(COM(2019) 640 final) célrendszere határozta meg. Ot cél köthető közvet¬
lenül a KAP-támogatáshoz: 1. a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatvédelmi
törekvéseinek fokozása; 2. tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátás;
3. a szennyezőanyag mentesség elérése 2050-re; 4. az ökoszisztémák és a
biológiai sokféleség megóvása és helyreállítása; 5. , a termelőtől a fogyasztóig"
méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer kialakítása és
működtetése. A KAP keretei között nyújtandó támogatások rendjéről szóló
uniós rendelet (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete)
már ezt a prioritást tükrözi, amikor a tagországok kötelezettségévé tette a
zöld megállapodás céljainak beépítését a 2023—2027-es időszakra szóló nemzeti
KAP támogatási stratégiai tervekbe. Ezt segíti, hogy a rendelet preambuluma
mindegyik célt érinti. Összegző megállapításként hivatkozható a preambulum
(30) pontja, mely szerint a , KAP-nak egyaránt szerepet kell játszania a kör¬
nyezetre és az éghajlatra — többek között a biológiai sokféleségre — gyakorolt
negatív hatások csökkentésében és a környezeti közjavak fokozott mértékű
biztosításában is, minden típusú mezőgazdasági területen és erdőterületen