Seite 23 [23]
I.2 A mezőgazdasági támogatás
döntések. Nem véletlen tehát, hogy Fodor az uniós támogatásokat, a szerző¬
déskötésre tekintettel, a konszenzuális módszer egyik megjelenési formájaként
is elismeri, utalva arra, hogy a feltételek megállapítása és a teljesítés kikény¬
szerítése a támogatást már a közigazgatási (rendészeti) módszerrel köti össze
(Fodor 2015: 61-62).
A termőterületek és a mezőgazdasági területek hasznosításához nyújtható
támogatásokhoz való hozzáférés rendjét az Európai Unióhoz történt csatla¬
kozásunk óta az uniós szabályok határozzák meg, s a hazai állami szereplők
az uniós jog által a tagállamoknak adott felhatalmazás keretei között alakít¬
hatják a feltételeket. Az állam ezen összetett szabályrendszeren keresztül
befolyásolja közvetlenül a tájalakító használatot meghatározó egyéni döntést.
A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási céljai között (i) az élelmiszerter¬
melés és élelmiszerbiztonság; (ii) a mezőgazdasági tevékenységet folytató
vidéki lakosság megélhetésének biztosítása és (iii) a természeti tőke állapotának
megőrzése, javítása többnyire megtalálható. A támogatási célok azonban
időről időre változnak, ideértve, hogy milyen legyen a köztük lévő kapcsolat
prioritási sorrendje, illetve hogy milyen más célokkal együtt vagy más célok
mellett kívánják elérni őket. A természeti tőke megőrzését előíró célok ellenére
a támogatások nem tudták megfordítani a mezőgazdaság okozta negatív
hatásokat, sőt a támogatás — például az intenzifikáció miatt — maga is negatív
hatásokat váltott ki (Plieninger et al. 2021; EASAC 2022: 33-34; Pe’er et al.
2022; Báldi et al. 2023).
A mezőgazdasági támogatások ellentétes előjelű kettős hatásának — kedvező,
illetve káros — elemzése már 2005-ben megjelent a hazai szakirodalomban
(Kohlheb et al. 2005). A támogatások megítélésének szempontrendszerében
elsődleges helyet foglalt el, hogy a támogatás hozzájárul-e közjavak előállí¬
tásához, pozitív vagy negatív externáliával jár-e együtt, piac által szabályozott
szektort érint-e, továbbá javítja-e a termelés hatékonyságát. Az értékelésben
környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok egyaránt megjelentek, s
pozitív, illetve negativ externäliäkkä valö „transzformäläsukkal” kväzi indi¬
kátorokat hoztak létre a tiltandó mezőgazdasági támogatások meghatározása
erdekeben (Kohlheb et al. 2005: 182-184).
Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer az EU-hoz történt csatla¬
kozásunk óta többször is változott. A változtatás mögött többek között a
negatív környezeti hatások megelőzése, illetve a meglévő hatások semlegesítése
állt (Skutai et al. 2019). A mezőgazdasági támogatások hatásának értékelésekor
e folyamatot és annak eredményét nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Például a mezőgazdasági támogatások zöldítésének hatására a VGT2. 8-9.
mellékletének 7. ábráján szereplő még nem támogatható területek ma már a
támogathatók közé tartoznak.
21