Page 22 [22]
OCR
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE döntéshozatal hatása miatt mindhárom területet érintően találkozhatunk problémával. A természeti állapotot bemutató gyűjtemény (továbbiakban: Gyűjtemény) térképei és ábrái szemléltetik, hogy térben és sokszor időben is milyen sokszínű hazánk természeti rendszere, állapota, veszélyeztetettsége és terheltsége. A Gyűjteményben szereplő ábrák a biodiverzitás-, a talajok- és a vizek állapotában, illetve az állapotot veszélyeztető tényezőkben az évek során bekövetkező változásokat mutatják be, illetve egy-egy év pillanatfelvételét tartalmazzák. A térképek felhívják a figyelmet arra, hogy az egyes ingatlanok természeti állapotát, mezőgazdasági művelésre való alkalmasságát csak akkor lehet ténylegesen megítélni, ha figyelembe vesszük a helyi adottságokat — a helyszín biodiverzitását, a talajok és a vízkészletek tulajdonságait, menynyiségi és minőségi jellemzőit, az ingatlan belvíz- és árvíz veszélyeztetettséget, aszálynak való kitettséget, az emberi tevékenységek okozta potenciális és valós szennyezések helyi kapcsolódásait. Ha a térképeket összehasonlítjuk, akkor láthatóvá és érthetővé válik, hogy az ingatlan művelési ágba sorolása vagy aranykorona értékelése nem elegendő a mezőgazdasági termeléshez szükséges megalapozott gazdasági döntéshozatalhoz. Ahogy ahhoz sem elég, hogy a gazda olyan döntést hozzon, ami a mezőgazdasági hasznosítás alapját is képező természeti értékeink hosszú távú megőrzését szolgálja. A Gyűjtemény ábrái és térképei láthatóvá teszik, hogy a különböző döntéshozatali szinten (országos, regionális, helyi) döntést hozók (az állam, az önkormányzatok, a regionális és helyi szereplők, a gazdák) akkor felelnek meg a jó gazdával szembeni elvárásoknak, akkor alkalmazzák megfelelően a jó gazda gondossága elvét, ha a regionális és helyi különbségeket figyelembe veszik. I.2 A mezőgazdasági támogatás A közgazdaságtan a támogatásokat az adókkal/díjakkal együtt a gazdasági ösztönzők közé sorolja, s a környezetgazdászok a , leggyengébb hatékonyságú szabälyozöeszköznek” tartjäk (Bartus-Szalai 2014: 245, 275). Kiemelendö, hogy az első a környezethasználó számára pénzügyi támogatást nyújt tevékenységéért, míg a második pénzügyi terhet jelent. Az állam konkrét célok elérése érdekében a támogatáshoz való hozzáférés feltételein keresztül befolyásolja az egyéni (gazdálkodói) döntéshozatalt — legyen az természetes vagy jogi személy. A környezetjogi tankönyvek a támogatást a gazdasági szabályozás módszerek£nt ismertetik (Bändi 2022: 304-306; Fodor 2015: 52-56). A tämogatäsi rendszeren belül a támogatási cél elérését szolgáló döntések — köztük a természeti tőke állapotát befolyásolók is — három nagy csoportba sorolhatók: (i) a támogatási rendet és feltételeket meghatározó döntések; (ii) a támogatás igénybevételéről szóló döntések; (iii) az igénybevétel ellenőrzésével kapcsolatos 20
