Oldal 22 [22]
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE
döntéshozatal hatása miatt mindhárom területet érintően találkozhatunk
problémával.
A természeti állapotot bemutató gyűjtemény (továbbiakban: Gyűjtemény)
térképei és ábrái szemléltetik, hogy térben és sokszor időben is milyen sokszínű
hazánk természeti rendszere, állapota, veszélyeztetettsége és terheltsége.
A Gyűjteményben szereplő ábrák a biodiverzitás-, a talajok- és a vizek álla¬
potában, illetve az állapotot veszélyeztető tényezőkben az évek során bekö¬
vetkező változásokat mutatják be, illetve egy-egy év pillanatfelvételét tartal¬
mazzák. A térképek felhívják a figyelmet arra, hogy az egyes ingatlanok
természeti állapotát, mezőgazdasági művelésre való alkalmasságát csak
akkor lehet ténylegesen megítélni, ha figyelembe vesszük a helyi adottságokat
— a helyszín biodiverzitását, a talajok és a vízkészletek tulajdonságait, meny¬
nyiségi és minőségi jellemzőit, az ingatlan belvíz- és árvíz veszélyeztetettséget,
aszálynak való kitettséget, az emberi tevékenységek okozta potenciális és valós
szennyezések helyi kapcsolódásait. Ha a térképeket összehasonlítjuk, akkor
láthatóvá és érthetővé válik, hogy az ingatlan művelési ágba sorolása vagy
aranykorona értékelése nem elegendő a mezőgazdasági termeléshez szükséges
megalapozott gazdasági döntéshozatalhoz. Ahogy ahhoz sem elég, hogy a
gazda olyan döntést hozzon, ami a mezőgazdasági hasznosítás alapját is képező
természeti értékeink hosszú távú megőrzését szolgálja. A Gyűjtemény ábrái
és térképei láthatóvá teszik, hogy a különböző döntéshozatali szinten (országos,
regionális, helyi) döntést hozók (az állam, az önkormányzatok, a regionális
és helyi szereplők, a gazdák) akkor felelnek meg a jó gazdával szembeni el¬
várásoknak, akkor alkalmazzák megfelelően a jó gazda gondossága elvét, ha
a regionális és helyi különbségeket figyelembe veszik.
I.2 A mezőgazdasági támogatás
A közgazdaságtan a támogatásokat az adókkal/díjakkal együtt a gazdasági
ösztönzők közé sorolja, s a környezetgazdászok a , leggyengébb hatékonyságú
szabälyozöeszköznek” tartjäk (Bartus-Szalai 2014: 245, 275). Kiemelendö,
hogy az első a környezethasználó számára pénzügyi támogatást nyújt tevé¬
kenységéért, míg a második pénzügyi terhet jelent. Az állam konkrét célok
elérése érdekében a támogatáshoz való hozzáférés feltételein keresztül befo¬
lyásolja az egyéni (gazdálkodói) döntéshozatalt — legyen az természetes vagy
jogi személy.
A környezetjogi tankönyvek a támogatást a gazdasági szabályozás mód¬
szerek£nt ismertetik (Bändi 2022: 304-306; Fodor 2015: 52-56). A tämogatäsi
rendszeren belül a támogatási cél elérését szolgáló döntések — köztük a ter¬
mészeti tőke állapotát befolyásolók is — három nagy csoportba sorolhatók:
(i) a támogatási rendet és feltételeket meghatározó döntések; (ii) a támogatás
igénybevételéről szóló döntések; (iii) az igénybevétel ellenőrzésével kapcsolatos
20