Oldal 21 [21]
OCR
I.1 A kutatás indokoltsága ökoszisztéma-szolgáltatások állapotának, mennyiségének és minőségének romlásában szerepet játszanak. A szakpolitikai dokumentumokban megfogalmazott intézkedések között gyakran átfedés van, ami mutatja, hogy a védendő értékek megóvását szolgáló egyes intézkedések egyszerre több érték védelmi helyzetét is képesek lennének kedvező irányba fordítani. Ezek közé tartozik a természeti adottságok és az azokhoz tartozó ellátó ökoszisztéma-szolgáltatásra való alkalmasság megfelelő figyelembevétele, aminek eszköze különösen a megfelelő művelési ág kiválasztása, valamint a védelmi célokkal összhangban álló művelési módokra, talajművelésre való áttérés, a növényvédő szerek alkalmazásának csökkentése, az integrált növényvédelem megvalósítása, valamint az öntözés racionalizálása. A dokumentumok azt is aláhúzzák, hogy az értékek védelmére térben és időben több szinten is szükség van. Az értékek fizikai, földrajzi megjelenésében jelentős eltérések mutatkoznak, és bár van köztük átfedés, az jellemzően csak részleges. A természetvédelem esetén az élőhely alapú megközelítés az, ami a leginkább alkalmas a területi lehatárolásra, míg a vizek esetén a különböző szintű vízgyűjtők, valamint a felszín alatti vízbázisok elhelyezkedése. Az időbeliségnél pedig a különböző ciklusok a meghatározóak. Ugyanezek a megállapítások részben igazak a negatív hatótényezőkre, a különböző diffúz és pontszerű terhelésekre is. Adott ingatlanon használt növényvédő szer például nem csak azon az ingatlanon okozhat szennyezést, amelyre kijuttatták, mert a talajerózió más ingatlanokra is elviheti, továbbá a felszíni vagy felszín alatti vízkészletekbe kerülve jelentős területeken okozhat vízszennyezést, s ha az így szennyezett vizet öntözésre is használják, akkor további talajszenynyezést is okozhat, s az agrárélőhelyeket is károsíthatja. A szennyezés negatív hatása függ a növényvédő szerek lebomlási idejétől, az élelmiszerláncban való felhalmozédäsätél, mérgezé hatäsätél is. Talaj- és vizszennyezést azonban nemcsak a növényvédő szerek okozhatnak, hanem minden olyan emberi tevékenység, amely veszélyes anyagokat, különösen a PBT (perzisztens, bioakkumulatív, mérgező) körbe tartozó anyagot használ. A védelmi cél eléréséhez ezért szükség van arra, hogy a különböző döntési szinteket úgy határozzák meg, hogy azok egyszerre tudják tekintetbe venni a védendő értékek és az azokat érő negatív hatások jellemzőit. A fenti dokumentumok - különösen a változtatási javaslatok — alapján az ökológiai rendszerekre, azok eltérő léptékére nem feltétlenül kell a mezőgazdasági tevékenységekről és azon keresztül a hatásukról döntést hozó gazdáknak tekintettel lenni, illetve a közigazgatás rendszere, a különböző szervezetek feladat- és hatásköre sincs feltétlenül azokkal összhangban, ellentmondást okozva az ökológiai-társadalmi léptékek között. A léptékek közötti eltérés (scale mismatch), a köztük lévő összhang hiánya három szempontból is megragadható, attól függően, hogy mit helyezünk középpontba: a teret, az időt vagy a funkciót (Cumming et al. 2006). A szakpolitikai dokumentumok alapján az állapítható meg, hogy a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos 19
