OCR
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE szóló jelentések (2016-ban, illetve 2022-ben Kormány által elfogadott VGT2, illetve VG13) is kiemelik. A VGT1 kiemeli a vízgyűjtő szintű tervezés jelentőségét, valamint a vízvédelem és az agrárgazdaság közötti kapcsolat figyelembevételének szükségességét. Timogatandénak tartja a művelési ág, illetve a művelési mód váltását, a pufferzónák megőrzését. Jelzi, hogy ezek a közösség számára környezeti és tájfenntartó szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek ellentételezését biztosíthatja az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. Ebből a szempontból fontosnak tartja, hogy megkülönböztessük egymástól a területek környezeti potenciálját és a növénytermesztési adottságokat, ami kiemelt jelentőségű, hiszen ennek mentén lehet meghatározni, hogy mely területen lenne szükség művelési ág váltására. A VGT1 a vizek mennyiségi és minőségi védelme szempontjából értékeli a mezőgazdasági tevékenységeket, előtérbe helyezve a megelőzést, részben a talajdegradációs folyamatok, részben pedig az emberi tevékenység — különböző eredetű diffúz és pontszerű szenynyezések — következményeinek kizárása érdekében. A VGT-ka vizek minőségi védelme szempontjából értékelik a mezőgazdaságból származó, tápanyagok okozta terheléseket, növényvédőszerszennyezéseket; a vizek szennyezéséhez hozzájáruló, a helyi viszonyokhoz nem igazodó művelési módra, talajművelésre visszavezethető eróziót; a parti sávok mezőgazdasági célú használatát. A VG1-k a vizek mennyiségi és minőségi védelme szempontjából hátrányosnak tartják a vízjárta területek, illetve a gyenge termőképességű területek nem megfelelő mezőgazdasági célú hasznosítását, a növénytermesztés és a terület vízháztartása közötti kapcsolat tiszteletben tartásának hiányát, a belvizek nem megfelelő kezelését, a vízviszszatartás elmaradását. A VG1-k részletesen ismertetik a hazai talajviszonyokat, a gazdasági tevékenységek között pedig a mezőgazdaság eredetű veszélyforrásokat. A VG1T2 külön is foglalkozik a vizek védelme és az agrártámogatások közötti kapcsolattal (VGT2, 8-9. melléklet). A VG1-k számos megoldást sorolnak fel, melyekkel meg lehet előzni vagy meg lehet szüntetni a vizek mezőgazdasági tevékenységből fakadó veszélyeztetését, károsítását. Ezek közé tartozik a művelési ág váltása, a szennyező anyagok használatának tilalma vagy csökkentése (ideértve a növényvédő szereket és tápanyagellátást javító szereket), az erózió elleni védelmet szolgáló, a talajtömörödést elkerülő művelési módokra és/vagy talajművelésre való átállás, az öntözés racionalizálása, a termesztendő növények vízigénye és a rendelkezésre álló vízkészlet összehangolása. A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a mezőgazdaság környezetre gyakorolt negatív hatása és a negatív hatással szembeni fellépés szükségessége folyamatosan megfogalmazódott az Országgyűlés, illetve a Kormány által elfogadott különböző programokban, ennek ellenére néhány kivételtől eltekintve nem sikerült a negatív folyamatokat megállítani, visszafordítani. A szakpolitikai dokumentumok számos — a mezőgazdasági tevékenységgel járó — konkrét tényezőt, tevékenységet emelnek ki, amelyek a természet és az általa nyújtott 18