Page 18 [18]
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE
korlátok tiszteletben tartásának kényszerét, az értékvédő gazdálkodást.
Ugyanakkor utal az állami tulajdonban lévő, így a nemzeti vagyon részét
képező természeti erőforrások nyilvántartásának nehézségére. A természeti
erőforrás állapotát bemutató fejezetben a biodiverzitás, a talajok és a vizek
veszélyeztetése, állapotának romlása kapcsán is kiemeli a mezőgazdaságot, a
mezőgazdasághoz kötődő tevékenységek negatív hatásait. A természeti erő¬
források mutatói között sorolja fel az élőhelyekre vonatkozó természeti tőke
indexet, a mezőgazdasági területek között az ökológiai gazdálkodású területek
nagyságát, a talajfunkciókat, a felszín alatti vízkészletek kihasználtságát.
A kulcsindikátorok között található a biológiailag inaktív területekről szóló
mutató, amely két területet takar: a beépített területeket, valamint a szántót
(KSH SDG, fenntartható fejlődés indikátorai, 3.9. ábra, definíció). Ez a
mutató a védendő értékekre vonatkozó tevékenységek megítélésére nem al¬
kalmas, hiszen a talaj beépítési célú leburkolása véglegesen megszünteti a
természet nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatásokat, szemben a szántóval, ami
jelentős ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt.
Az NFFS-re vonatkozó előrehaladási jelentések (NFFS-1 (NFFT 2015);
NFFS-2 (NFFT 2017); NFFS-3 (NFFT 2019); NFFS-4 (NFFT 2021);
NFFS-5 (NFFT 2023) kivétel nélkül említik a természeti erőforrás állapo¬
tának romlását, a mezőgazdasági műveléssel járó tevékenységek negatív hatását
a talajra, a vizekre és a biodiverzitásra.
Az NFFS megjelenése idején a 2009-től 2014-ig tartó 3. Nemzeti Környe¬
zetvédelmi Program (NKP3) volt hatályban. Mivel minden nemzeti környe¬
zetvédelmi programnak része a nemzeti természetvédelmi alapterv is, ezért
az NKP3 magában foglalta a 3. Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet is. Az
NKP3 megállapította, hogy a közösségi agrár- és vidékpolitikában bekövetkező
reform ellenére alacsony maradt az agrár-környezeti és vidékfejlesztési kifizetés.
A mezőgazdaság környezeti hatásai közül kiemelte a növénytermesztést és az
állattenyésztést, az állatállomány csökkenése miatt a szervestrágya-felhasználás
helyett a műtrágyahasználat növekedését. Kiemelte a növényvédő szerek al¬
kalmazásának növekedését, valamint az agrotechnikák szakszerűségének je¬
lentőségét, amely nélkül a különböző terhelések az országban regionálisan
eltérő mértékben ugyan, de diffúz talaj-, illetve vízszennyezést okoznak. Az
NKP3 hangsúlyozza, hogy az extenzív, hagyományos gazdálkodási módokat
visszaszorító intenzifikáció károsan hatott a természetközeli élőhelyekre, s
ebben a támogatási rendszernek is szerepe volt. A negatív hatású tevékenységek
között sorolja fel az állattartó telepeken a hígtrágya nem megfelelő kezelését,
mely pontforrásként szennyezi a vizeket is.
Az NKP3 felhívja a figyelmet a helyi ökológiai adottságok jelentőségére,
a mezőgazdaság átalakításában betöltendő szerepére, illetve ennek elmaradá¬
sára, amelyet elsődlegesen a piaci árak alakulásának, valamint a támogatá¬
soknak, másodlagosan pedig a vidéki lakosság elvándorlásának, illetve a helyi
tudás, a hagyományos tájgazdálkodással kapcsolatos ismeretek elvesztésének
16