Page 258 [258]
OCR
PONGRÁCZ MÁTÉ dők. 2003-ban Németországban a 33—42 éves gyermektelen férfiak közel fele volt pár nélkül, további húsz százalékuknak volt párja, de nem élt vele egy háztartásban, amely korunk egy jelentős problémájára, az elmagányosodásra is utal.? Amennyiben elfogadjuk, hogy a gyermek utáni vágy istenképűségünk részeként értelmezhető, az igény, amely a gyermekvállalás elhalasztására vagy teljes kizárására irányul, akár az egyén életét, testi, lelki egészségét érintő krízisben is interpretálódhat. Érdekes vizsgálat lehetne annak feltárása, hogy a gyermeknélküliség, amely nem szükségszerűen saját döntés következménye, hatást gyakorol-e közép- és hosszú távon az egyén életére, testi, lelki egészségére, és ha igen, milyet. Végül az individualizáció jellemző következménye, amely hatással van a gyermekvállalásra a mai társadalomban, a kompromisszumkészség csökkenése és a közös döntés kialakításának elnehezülése. Egy-egy párkapcsolatban ma már sokkal inkább játszik döntő szerepet az egyéni akarat kikényszerítése, mint a közös döntésre vagy a társ véleményére való nyitottság. A gyermekvállalás kérdésében azonban elengedhetetlen az együtt gondolkodás. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ahhoz, hogy a gyermek utáni vágy ne csupán az egyénben, hanem egy párkapcsolatban, házastársi közösségben is megfogalmazódjon, nélkülözhetetlen a megértés, tolerancia, kompromisszumkészség fogalmaival megbirkózni, ez pedig egyre nehezebben leküzdhető feladat az egyénre fókuszáló társadalomban. A teológia feladata ezen a téren világos és egyértelmű, a közösség és a közösségi döntések erejére való hangsúlyhelyezés, valamint a párkapcsolatok összefüggésében az egyén mellett a társra és az Istenre figyelő attitűd hangsúlyozása. Vágyból valóság Az elmúlt évtizedekben a társadalmi konstelláció, amelyben a gyermekvállalás történik, pluralizálódott, és különböző fokairól is beszélhetünk (sperma- vagy petesejt-adomänyozäs), de az igazän erős vágy abban a társadalmi egységben képzelhető el, amelyben a párok végül , közös ügyként" fogalmazzák meg érzéseiket. Egy párkapcsolat minden esetben specifikus és egyedi sajátosságokkal rendelkezik; míg kezdetben a fantáziáé a főszerep, és homályos elképzelés él a családalapítás lehetőségeiről és annak realitásáról, később ez változik. Sok idő eltelhet addig, míg tudatosul, hogy a gyermek iránti vágy döntően kapcsolati jellegű, amely csak a társas kapcsolat összefüggésében értelmezhető, és mozgatója a kölcsönös szeretet. Az 29 SCHMITT — WINKELMANN 2005, 19. 0. 30 Uo. 34. 0. 256
