Page 247 [247]
OCR
A gyülekezeti közösségteremtés kihívásai... mértékű közösséghiányból fakad a közösségteremtés igénye, ez az egyház számára jóval többet jelent kontextuális igények kielégítésénél. A gyülekezeti életben a közösség iránti igény, ennek lehetőségei, nyitottsága és az ehhez szükséges kreativitás mind a Szentlélek hitet és közösséget formáló munkájában való proaktív részvételt jelenti. Bonhoeffer közösségértelmezése — amely a szentség és a bűnösség paradoxonján nyugszik — alternatívát kínál a posztmodern közösségpótlékokkal szemben. Az egyház számára ez nem csupán elméleti keret, hanem gyakorlati útmutatás a közösségteremtés szolgálatában. Mindezzel kapcsolatban azonban megfontolandó Ammerman kritikai álláspontja, amelyben felismeri, hogy a tradicionális közösségek felbomlása, az individualizáció, az identitáskeresés nem feltétlenül jelentik a közösségi élet , halálát? Ammerman rámutat arra, hogy az emberek lehet, hogy névtelen világban élnek, de mégis kialakítottak maguknak egy helyet ebben a posztmodern, ambivalens világban. Akik pedig a gyülekezeteket választják, és ott élik meg a közösséget, fontos döntést hoztak azzal, hogy egy keresztény közösségben találták meg a helyüket." A szociológiai társadalomkritika és a gyakorlati teológia közös útkeresésével a tanulmány arra igyekezett rámutatni, hogy a gyülekezetek számára a posztmodern kihívásokra adott válaszként nem elég a hagyományos közösségi formák megtartása. Kreatív, kontextuális megközelítésekre van szükség, amelyek a Szentlélek dinamikus munkáját és a társadalmi valóságok tudatos reflektálását ötvözik.? Bauman és a gyakorlati teológiai kitekintés nyomán a keresztény közösségi élet erősítéséhez és formálásához a következő gyülekezetkutatási stratégiai lépések nyújthatnak segítséget: 1. élő közösségi élet szervezésére való törekvés; 2. gyülekezeti és társadalmi hatások elemzése általános és helyi szempontok alapján; 3. gyülekezeti kultúra és gyülekezet értékek és erőforrások feltárása; 4. gyülekezetek missziói önértelmezésének és küldetésüknek helyi szintű megfogalmazása; 5. integratív, intergenerációs gyülekezeti kultúra megvalósítása; 6. kiscsoportok, kisközösségek szerepének vizsgálata; 7. további feltáró gyülekezetkutatások megvalósítása. A közösségi élet nehezen képzelhető el dinamika, kreativitás és elköteleződés nélkül. A gyülekezet életjeleit, a Szentlélek munkáját az odatartozók közösségén láthatjuk. A gyülekezeti közösségfejlesztés célja és lehetősége, hogy Krisztus jelenvalóságát hirdesse és a keresztény közösségben megélje. 37 AMMERMAN 1997, 352. O. 38 A teljesség igénye nélkül a következő mozgalmak, illetve szerveződések képviselik ezt a kreatív, kontextuális megközelítést: Fresh Expressions, Messy Church. WALKER 2016, 28., 33. 0. 245
