Oldal 17 [17]
Iskolaváros a semmiből Glauchában
Mint a fent idézett Francke-mondatokból kiderül, a szociális gondoskodás kez¬
dettől fogva összeforrott az oktatás feladatával," így az árvaház növekedése szükség¬
szerűen vezetett egy iskolaváros születéséhez. 1695-ban indult el az elemi oktatás,
1696-ban a középfokú a későbbi Paedagogium Regium előzményével, 1697 pedig
a máig folyamatosan működő Latina alapítási éve."
Juliane Jacobi még doktori disszertációjában állította fel azt a hipotézist, hogy
Francke intézményében már a növendékek felvételekor sajátos válogatás zajlott:
más korabeli árvaházaktól eltérően nem a szociális rászorultság, hanem az el¬
várható iskolai teljesítmény, azaz a tehetséggondozás (Begabtenförderung) volt a
meghatározó szempont. Jacobi szerint ezt a következtetést támasztja alá egyrészt az
árvák szociális hátterének vizsgálata (a szülők foglalkozási adatai), másrészt későb¬
bi előmenetelük: a fiúk jelentős hányada, mintegy 3096-a került be a latin iskolába
azzal a reménnyel, hogy alkalmasak lesznek az egyetemi tanulmányokra. Az árva
fiúk esetében igen magas a lelkészárvák aránya is, majdnem 2096 (ez a lányoknál
lényegesen alacsonyabb arány, kevesebb mint 1096), ami nem annyira a gondosko¬
dás igényéről, hanem sokkal inkább a hivatási tradíció fenntartásáról tanúskodik:
a lelkészfiaktól egyértelműen azt várták el, hogy apjuk nyomdokaiba lépjenek." 1999
és 2004 között rendkívül nagy mintás empirikus alapkutatás zajlott Jacobi megha¬
tározó részvételével a Franckesche Stiftungen levéltáraiban, amelynek során több
mint tízezer egykori növendék előmenetelét vizsgálták meg, és gyűjtötték változatos
lekérdezésre alkalmas adatbázisokba. Ennek alapján Jacobi némiképp módosította
tézisét: a városból és közvetlen környékéről ugyan rászorultsági alapon, távolabb¬
ról viszont már tanulási teljesítmény szerint, tehetséggondozási céllal, határozott
pályaválasztási elvárásokkal kerültek be az árvaházba a növendékek."
A Francke által létrehozott glauchai iskolarendszert a szemléletesség kedvéért
három forrás segítségével mutatom be. Ezek közül a legrészletesebb a már említett,
1701 és 1709 között több kiadásban megjelenő és folyamatosan bővülő, figyelem¬
felhivo Fußstapfen, amelynek utolsó kiadása külön alfejezetekben emlékezik meg
az egyes tagintézményekről (az alábbi táblázatokban jele: 1709). A második szö¬
veg ugyancsak a nyilvánosságnak volt szánva, és reklámcélokat szolgált, bár soha
nem jelent meg nyomtatásban: egy sajátos , kérdezz-felelek" fikció, ma a , gyakran
ismételt kérdések" műfajába lenne sorolható (az alábbi táblázatokban jele: 1720).
5 Vö. JACOBI 2003.
6 FRANCKE [1709] 1994, 470-473. 0.
” [DITTRICH-]JACOBI 1976, 99-102. 0.; JACOBI — MÜLLER-BAHLKE 1998, XXV-XXVIII. O.; JACOBI 2003.
8 JACOBI 2004, 63. 0.3 20074, 3-4. O.
% KRAMER 1882, 504-508. o.