A magyarországiak és az erdélyiek a 18. században - a szileziaiak es a balti neme¬
tek mellett — az egyik legnagyobb külföldi nemzetet képviselték a hallei egyetemen.
Halle vonzerejét azonban nemcsak 1694-ben alapított új egyetemének, hanem az
úgynevezett glauchai intézményeknek is (később: Franckesche Stiftungen) köszön¬
hette. Alapítványait August Hermann Francke (1663—1727) még glauchai lelkészként
hozta létre, így Halle elővárosában, Glauchában valóságos gyermekváros született."
Az , árvaház" eredetileg valóban az elesettek, főleg a gyerekek felkarolására szol¬
gált, de egymás után nőttek ki belőle a különböző szintű iskolák. Az intézmény
hamarosan könyvkereskedéssel, nyomdával, patikával, sörfőzdével, pékséggel és
különböző üzemekkel egészült ki. 1698-ban Francke személyes látogatása Berlin¬
ben eredményes volt: a világi kormányzat támogatását bizonyítják az egymás után
elnyert privilégiumok (iparűzési engedélyek adómentességgel). A porosz uralkodó
az árvaházat úgynevezett aniexumként az autonómiával rendelkező egyetemhez
csatolta, ezzel kivonva a helyi világi és egyházi közigazgatás hatásköre alól.?
Az előkelők és nemesek az egész országból érdeklődni kezdtek, és az egyre jobb
hírű iskolákba a jobb módú szülők is küldeni kezdték gyermekeiket. Francke in¬
ternátust is szervezett, valamint a gyerekeket oktató egyetemisták számára már
1696-tól kezdve menzát működtetett.
Az árvaház, majd az ahhoz csatlakozó intézmények 1695-ös születéséről a Die
Fußstapfen des noch lebenden und waltenden liebreichen und getreuen Gottes [...]
durch den Ausführlichen Bericht vom Waysen-Hause, Armen-Schulen und übrigen
Armen-Verpflegung zu Glaucha an Halle? című művében August Hermann Francke
így ír: , Egyszer valaki négy tallér tizenhat garast adott. Amikor a kezembe vettem,
hitből fakadó örömmel mondtam: ez már valódi tőke, ezzel valami derekasat kell
alapítani; el akarok indítani egy iskolát a szegényeknek."
A rendszeresen érkező adományok azt is lehetővé tették, hogy nagyszabású épít¬
kezésbe kezdjenek. A városfalak mellett megvásárolt telkeken kezdték el építeni a
ma is álló épületeket a gyorsan szaporodó létesítmények számára.
! Az árvaház történetének bőséges irodalma van. Még mindig alapvető a 18. század végi monográfia:
SCHULZE-KNAPP-NIEMEYER 1799. Az újabb kutatásokhoz lásd: RAABE 1996; RAABE-RUHLE-STA¬
TECZNY 1998; EBERT 1998; STRÁTER-NEUMANN— WILSON 2003; GRUNEWALD 2024. Magyarul olvasható:
PAYR 1908; FONT 2001.
? MÜLLER-BAHLKE 2001.
? 1701-ben, majd kibövitve Segensvolle Fußstapfen cimen 1709-ben: FRANCKE [1709] 1994.
* FRANCKE [1709] 1994, 29. o. Az összes idézetet saját fordításomban közlöm. Vö. WENIGER 1991.