Seite 151 [151]
6.3. SPIRITUALITAS + 149
mindkét őssejtje, az akroni és a New York-i csoport is az Oxford Csoport
részeként működött és fejlődött. Kétségtelenül ekkor érte az A.A.-t a legerő¬
teljesebb a keresztény hatás. A Tizenkét Lépés, mint láttuk, lényegében az
Oxford Csoport vallásos elveinek alkoholisták igényei alapján átdolgozott
adaptációja. Ilyen módon nem meglepő, hogy még ha idővel valamelyest el is
távolodott keresztény gyökereitől, s a világnézetileg semlegesebb , spirituális"
szemléletet alakította ki, programjának struktúrájában mégis magán viseli
a kereszténység, különösképpen, mint Antze (1987) felhívja rá a figyelmet,
a protestantizmus lenyomatát.
A következőkben megkísérelem közelebbről szemügyre venni az A.A.
programját ért bibliai hatásokat, illetve hit- és eszmerendszerének a keresz¬
tény teológiával vonható strukturális párhuzamait (Madácsy 20095]. Az
A.A. alapművei a Bibliát általában már nem idézik közvetlenül. A kivételek
közé tartoznak pl. a , Nagykönyv"-ben megjelenő egyes igehelyek, mint a
, Legyen meg a Te akaratod" vagy a , Szeresd felebarátodat mint önmaga¬
dat", illetve a Jakab-levélből jövő csaknem szó szerinti idézet: , a hit tettek
nélkül halott" (Mt 6,10; Mt 26,39; 3Móz 19,18; Mt 22,39; Jak 2,26; Alco¬
holics Anonymous 1994a: 71, 79, 82, 142.). A bibliai hatás mégis átszövi
az A.A. , Nagykönyv"-ét, következésképpen az A.A. felépülési programját.
Ennek legnyilvánvalóbb jele az Isten szó gyakori használata, éspedig bibliai
értelemben, azzal a különbséggel, hogy míg a , Nagykönyv" Isten szerető,
támogató voltát gyakran hangsúlyozza, addig ítélkező és büntető vonásai
egyáltalán nem jelennek meg (Antze 1987: 176.).
Mint láttuk, a program első három Lépése az alkohollal szembeni tehe¬
tetlenség beismerését és a Felsőbb Erőnek történő önátadást írja le. A teljes
tehetetlenség és vereség élménye, annak elismerése, hogy az alkoholista
nem képes ivását kontrollálni, alapvető jelentőségű az A.A. programjában,
a józanodás első feltétele. Ahogy a legtöbb A.A.-s élettörténet, Billé is tartal¬
mazza ezt a mélypontnak nevezett motívumot. Bill utolsó kórházi kezelése
alkalmával tapasztalta meg a végső kétségbeesést, amikor saját visszaem¬
lékezése szerint, bár nem volt hívő, Istenhez kiáltott. Ezt követően — mint
korábban utaltam rá - istenélményben volt része (Alcoholics Anonymous
[12003al: 63.), s élete hátralévő részében nem ivott. Mélypontját később az
,alászállás a mélységbe" kifejezéssel jelölte meg, melyet William James The
Varieties of Religious Experience című művéből kölcsönzött (uo. 64.). Bar
a gondolat kiolvasható a jamesi conversio-leírásokból, ?! maga a kifejezés a
műben sehol nem fordul elő. Kurtz (1991: 23-24.) meglehetősen aggályosan
kezeli ezt a tényt, számomra azonban kevésbé tűnik problematikusnak.
Valószínűnek látszik a magyarázat, hogy a szófordulatot Bill az Oxford
Csoportban hallotta, s összekapcsolta James gondolataival. A kifejezés
31 Ld. pl. James (2008: 137, 163-165.) leiräsait a conversio-Elmenyt megelőző boldogtalan¬
sägröl, agöniäröl Es ketsegbeesesröl.