Oldal 125 [125]
OCR
5.7. A MAGYARORSZÁGI A.A .-BAN MÉRT DEMOGRÁFIAI ADATOK ® 123 elveszíti a többségi társadalomban megszokott feleségi, anyai, férji vagy apai szerepeit, feladatait — már ha rendelkezett velük —, melyeket a család más tagjai vesznek át. Az alkoholista felépülésének első időszakában ezért aztán gyakori problémát, konfliktusforrást jelent, hogy a már kialakult, a családtag alkoholizmusát kompenzáló családi rendszerben az alkoholista elkezdi ,(vissza)k6vetelni” ezeket a szerepeit. Különösen jellegzetes e tekintetben az alkoholista férfi, aki, hogy hagyják inni, átengedi a családfői , pozíciót" feleségének, majd miután józanodni kezd, felesége ellenállásába ütközik, amikor ismét családfőként kíván működni. Az ilyen családi rendszerfolyamatokkal kapcsolatos általánosabb szintű megfogalmazás, hogy amennyiben a rendszer egy tagja változik, a többi viszont nem, feszültség keletkezik. Az A.A.-ban gyakran emlegetik a Berne (1984: 92-93.) által leírt alkoholista játszma működését, amely, ha minden szereplő felvonul benne, tipikusan ötszereplős rendszert alkot, gyakori azonban, hogy több szerep összesűrűsödik egy-egy személyben, s a játszma végül kétszereplőssé is válhat. A játszma főszereplője az Alkoholista, a legfontosabb mellékszerep pedig az Üldözőé, aki rendszerint a házastárs. További szereplő a Megmentő, aki Berne szerint legtöbbször azonos nemű személy, például a háziorvos, de a házastárs vagy a partner is éppúgy lehet, aki rendszerint alkoholista felmenőkkel rendelkezik, és , beleszocializálódott" a megmentő, , társfüggő" szerepbe (Lefever 2007; Kelemen 1994c; Beattie 2008; Woititz 2002; Al-Anon Family Group 2005; Barnowski-Geiser 2020; Békési-Kassai 2.022; Elekes és mtsai 2022). A jätszma negyedik szereplője a Balek, aki alkalmanként hitelez az Alkoholistanak, az ötödik pedig az Összekötő (kocsmáros vagy eladó), aki — a számára kifizetődő határig, és nem tovább - biztosítja az , ellátmányt". Az A.A.-ban elterjedt nézet, hogy , az alkoholizmus nem válogat", hanem mindenféle társadalmi rendű és rangú embert hatalmába keríthet. A 3. ábra az A.A. 2009. évi magyar országos találkozóján mért foglalkozási adatokat mutatja, melyekből világosan kirajzolódik, hogy a tagság körében többségben vannak a közép- és felsőfokú végzettséget igénylő szakmák képviselői. A különböző szakmák változatosságát valamelyest jobban érzékeltetik azok a válaszokból általánosított kategóriák, melyek újabb általánosítása révén keletkeztek a 3. ábra összevont kategóriái: segédmunkás, szakmunkás (ipari, egészségügy, szociális etc.), vállalkozó, adminisztratív vagy munkaszervezési alkalmazott (diszpécser, koordinátor, ügyintéző és egyéb középiskolai végzettséget feltételező munka), köztisztviselő, humán értelmiségi (jogász, szociális szakember, tanár, pszichológus], reál értelmiségi (műszaki vagy közgazdasági szakember, orvos), reál - humán értelmiségi (többdiplomás), ügyvezető, szociális vagy egészségügyi dolgozó, egyéb. Az A.A.-tagság általában egyetért Bill W.-vel abban, hogy az alkoholista gyakran, ha nem is realitásérzékéről ismert leginkább, élénk fantáziával és jó értelmi képességekkel rendelkező ember. Ezzel a nézetetet erősítik az A.A. 2009. évi magyar országos találkozóján mért adatok, bár tegyük hozzá, ezek
