Oldal 121 [121]
OCR
5.7. A MAGYARORSZÁGI A.A .-BAN MÉRT DEMOGRÁFIAI ADATOK + 119 5.7. A magyarországi A.A.-ban mért demográfiai adatok Lényeges megjegyezni, hogy a látványos leépülés, és ezt a , Nagykönyv" is hangsúlyozza, nem okvetlenül velejárója az alkoholizmusnak. A , Nagykönyv"ben felbukkan a jól szituált alkoholista képe is, aki magas presztízsű, és akinek ivása szinte láthatatlan mások számára. Mindkét kép, a lepusztult csavargó és a jól szituált alkoholista, vagy éppen a kettő kombinációja máig elevenen él az A.A.-ban józanodó alkoholisták újabb és újabb generációiban. Ezekhez az ellentétes sztereotípiákhoz az A.A.-tagok számára fontos képzetek kapcsolódnak. A negatív sztereotípiát az A.A. tagjai szerint elsősorban a többségi társadalom tagjai, a ,normi"-k táplálják. Valóban, az A.A.-tagok szerint is el kell ismerni, hogy a , piálás" nemritkán olyan utakra kényszerítheti az embert, amelyek a , normi"-k részéről elutasításban, lenézésben részesülnek, s ennek végállomásaként az alkoholista a társadalmi ranglétra legalján, a kitaszítottak között találhatja magát. Interjúalanyaim között is akadt olyan, aki alkoholkarrierje , csúcsán" hajléktalansorsra jutott, ez azonban viszonylag ritka, az alkoholisták néhány százalékát érintő jelenség. Egy részük elveszíti a jogosítványát, munkáját vagy a családját, kórházba vagy akár börtönbe kerülhet. Nem ritka az alkoholisták körében az öngyilkossági krízis sem. 5 való igaz, az átlagosnak mondható alkoholkarrier során az alkoholista rengeteg kínt, megaláztatást szenved el, miközben jelentkeznek ivása egészségügyi, pszichés és szociális következményei. Azonban, mint A.A.-tagoktól gyakran hallottam, az alkoholista, amellett hogy a , normi"-k sztereotipizáló ítéletével ellentétben nem valamiféle züllött csavargó, hanem beteg ember, semmi esetre sem mondható az átlagnál ostobábbnak vagy , primitívebbnek". Ivásától eltekintve és attól függetlenül, hogy ivása következményei előbb-utóbb jelentkeznek, kívülről nézve sokkal inkább átlagembernek mondható, aki családban él (vö. 10. táblázat) és dolgozik. A munkahely és a család elvesztése, végül a teljes elmagányosodás rendszerint csupán az alkoholizmus súlyosan előrehaladott szakaszában jelentkezik. A magyarországi A.A. 2009-es országos találkozóján végzett vizsgálatom (Madacsy 2010b; 2011; 2012) eredményei szerint a kérdésre válaszolók (N—120) életkora átlagosan 49,38 év volt. A magyar női A.A.-tagok (N—45] átlagéletkora 51,3 évével valamivel magasabb, mint a 48,2 éves átlagot mutató férfiaké (N—75]. Decimális beosztäsban, az AA 2007 Membership Survey (Alcoholics Anonymous 2008), illetve az A.A. ÁSZI 2008-as Kérdőív eredményeivel összevetve a 2. ábrán látható átlagadatok rajzolódnak ki. A két magyar minta között nincs lényeges eltérés. Közös jellemzőjük az észak-amerikai mintával szemben az 51-60 év közöttiek kiugróan magas aránya. Az észak-amerikai A.A.-tagságra a 20 év alattiak és a 70 év fölöttiek magasabb aránya és ezzel a különböző életkorúak relatíve egyenletesebb eloszlása jellemző. Az észak-amerikai mintában az idősek magasabb aránya részben magyarázható
