Page 117 [117]
OCR
5.5. Az A.A.-sZTORI " 115 alkoholista állítja magáról. Ha egy felépülő alkoholista egy , normi"-val beszélget, és elmondja neki, hogy alkoholista, de már tíz éve nem iszik, akkor rendszerint körülményes magyarázatokba kell bocsátkoznia, hogy miképpen is érti, hogy alkoholista. Ehhez érteni kell a harmadik nézőpontot, a józanodó alkoholista, azaz a nem ivó alkoholista nézőpontját. Az A.A. nézete szerint, mint láttuk, az alkoholizmus - ha egyszer kialakul — nem szüntethető meg, csupán tünetmentesen tartható betegség. Az alkoholista elvesztette a kontrollt ivása fölött, és bármennyi időt tölt alkoholabsztinenciában, életében többé már nem lesz képes kontrolláltan alkoholt inni. A fenti kettős paradoxon tehát nem érthető sem az alkoholista, sem a , normi" felfogása alapján, hanem egyedül a felépülő alkoholista rendelkezik a jelentéskonstrukciók olyan készletével, melynek alapján , dekódolni" képes annak teljes értelmét. Ő egyszerre látja mindhárom nézőpontot: emlékszik arra, hogy amíg ivott, nem gondolta magát alkoholistának, s ez a , vakság" bajainak egyik legfőbb forrása volt; tudja, hogy a , normi"-k nem voltak vele azonos véleményen sem akkor, amikor ivott, sem azután, hogy abbahagyta az ivást; illetve belátja, hogy alkoholizmusának beismerése az egyik kulcsmozzanata annak, hogy képessé váljon nem inni. Felfogja ugyanakkor nemcsak az egyes paradoxonokon belüli, hanem a két paradoxon közötti feszültség, egy az alkoholizmus görbe tükrében megmutatkozó, kifordult világ iróniáját is, amelyben semmi sem az, mint aminek látszik. Cain említett műve szerint, mivel az alkoholizmus betegsége a szelf része — ti. az alkoholista azt mondja: , Én alkoholista vagyok" -, a felépülés a régi identitás diffúzióját, illetve új identitás felépítését igényli. Ennek eszköze az A.A.-sztori. Miközben a kezdő józanodó (newcomer) élettörténeteket olvas az A.A.-irodalomban, vagy hall a meetingeken, fokozatosan megtanulja saját élettörténetét egy általános szerkezettel bíró A.A.-sztoriként értelmezni és elmondani. Ennek gyakori felépítése a következő: 1. szociális ivóként kezdte, vagy kezdettől alkoholista volt; 2. az ivás előrehaladása, negatív következmények megjelenése; 3. az ivás mégis folytatódik, még rosszabbra fordulnak a dolgok; 4. mindezt azzal igazolja, hogy a körülményeket hibáztatja, vagy másokat vádol, vagy megmagyarázza, hogy miért segít az ivás lenyhíti a nyomást, vagy magabiztossägot ad etc.); 5. a környezetében élők kezdik visszajelezni, hogy problémája van az ivással, és talán az A.A.-t ajánlják; 6. visszautasítja, vagy talán kapcsolatba lép az A.A.-val; 7. azt gondolja, hogy az alkoholisták részeges csavargók, de ő nem az, tehát az A.A.-nak nem lesz számára mondanivalója; 8. folytatja az ivást; 9. a kontrollért folytatott küzdelme elbukik; 10. eléri a mélypontot, felismeri tehetetlenségét, és komolyan megpróbálja az A.A. programját követni;
