Page 55 [55]
OCR
3.3. AZ ALKOHOLIZMUS DIAGNOSZTIKAI KRITERIUMAI ® 53 A pszichiátriai zavarok diagnosztizálása 2013 óta a kötet átdolgozott kiadása, a DSM-5 alapján történik. A DSM-5 újításai között szerepel, hogy megszünteti az abúzus-dependencia megkülönböztetést, és egységesen a , szerrel összefüggő és addiktív zavarok" betegségmegnevezést használja, melyenken belül a tünetek száma alapján tesz fokozati különbséget. Eszerint 2-3 tünet megléte enyhe, 4-5 tünet mérsékelten súlyos, míg 6 vagy több tünet súlyos zavarra utal. A tünetek között itt már a szer iránti sóvárgás is megjelenik. A DSM-5-ben az alkoholhasználat-zavar a szerrel összefüggő és addiktív zavarok egy típusa: olyan problémás alkoholhasználati mintázat, mely klinikailag jelentős károsodást vagy szenvedést okoz, ami az alábbiak közül legalább kettőben megnyilvánul egy 12 hónapos időszakban: 1. A szándékoltnál gyakran több alkohol fogyasztása a szándékoltnál hoszszabb időszak során. 2. Tartós vágy vagy sikertelen erőfeszítések az alkoholhasználat csökkentésére. 3. Jelentős időráfordítás (beszerzés, ivás, felépülés). 4. Sóvárgás. 5. Fontos szerepkötelezettségek kudarca (munkahelyi, otthoni, iskolai). 6. Folyamatos alkoholhasználat az ivás miatti nyilvánvaló interperszonális és társas problémák ellenére. 7. Fontos tevékenységek feladása az alkohol miatt (társas, szabadidős). 8. Ismétlődő alkoholhasználat kockázatos helyzetekben (pl. vezetés, veszélyes gép használat közben, terhesség alatt). 9. Folyamatos alkoholhasználat az ivás miatt kialakuló, súlyosbodó, tartóssá váló vagy visszatérő testi vagy lelki problémák ellenére. 10. Alkoholtolerancia kialakulása: ugyanazon hatásért növelni kell a menynyiséget, vagy azonos mennyiség bevitele esetén csökken a hatás. 11. Megvonás: alkoholbevitel nélkül megvonási tünetek fellépése, vagy alkohol, vagy hasonló hatásmechanizmusú szer (pl. nyugtatók) használata a ttinetek enyhitésére vagy elkertilésére (American Psychiatric Association 2013: 329-331.). A fenti tünetek mellett, vagy azokat kiegészítendő, az A.A.-ban józanodóktól gyakran hallható, illetve az addiktológiai szakirodalomban olvasható (vö. Alcoholics Anonymous 1998: 21.) ivásproblémára utaló jel lehet az is, ha valaki ismétlődően reggel (ld. pl. Harsch 1990: 10.), illetve magányosan iszik. További intő jelek lehetnek, ha emlékezetkiesései, konfliktusai vannak ivása miatt, , racionalizál" azaz alibiket gyárt az ivásra, szégyelli ivását, felhalmozza és rejtegeti az italt, esetleg zugivóvá válik (Jellinek 1985]. Közismert jellemző a megvonással együtt jelentkező kézremegés. Egyik interjúalanyom említette, hogy mintegy negyven év ivás után eljutott abba a fázisba, hogy reggel a kocsmában ivócimboráját kellett megkérnie, hogy menjen el vele a mellékhelyiségbe, és itassa meg vele az első felesét, ugyanis kézremegése
