Page 48 [48]
OCR
Erkölcsi modell, melyet a korai, vallásos indíttatású absztinenciamozgalmak képviseltek, és amely gyakran a bűn kontextusában értelmezi az alkoholizmust. zösségéhez, majd tudományos megközelítésben Jellinekhez fűződik. Ez a modell uralja — a szociális tanulási modell mellett — a jelenlegi orvostudományi paradigmát, és alapját képezi az „alkoholfüggösegi szindröma” kórkép megfogalmazásának. biopszichoszociális megközelítés egyik alapja. E modell egyik ismert produktuma a kodependencia-jelenség leírásában használt koncepció a diszfunkcionális viselkedésminták transzgenerációs átadásáról (Kelemen-Gál 1990: 32.) (Tegyük hozzá ehhez, hogy a biopszichoszociális megközelítés magába foglalja a betegségkoncepciót is.) ségügyi szinten kezeli a kérdést, és az alkoholizmus becslésében fogyasztási adatokkal dolgozó Ledermann-számításokból eredeztethető. amely annyiban szembehelyezkedik a betegségkoncepcióval, hogy a választás mindenkori - az elvonási tünetek közepette is meglévő — szabadságát s ezzel a személyes felelősséget hangsúlyozza. Az alkoholfogyasztás szociológusok és antropológusok által gyakran preferált funkcionalista modellje elsősorban az alkohol szociális, rekreációs és rituális-szakrális használatát tartja szem előtt. A funkcionalista közelítés a normasértő devianciáknak is társadalmi funkciót tulajdonít, akár , biztonsági szelep", akár lázadás, akár az anómiára adott reakció formájában.
