Page 44 [44]
OCR
42 s 2. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSTÓL AZ ALKOHOLIZMUSIG A fenti adatok természetesen kiegészítendők az egy főre eső évi nem regisztrált alkoholfogyasztással, amely 1995 után a 15 évnél idősebb népesség körében, tiszta alkoholban megadva 5 liter körül, vagy 5 és 10 liter között mozgott a volt Szovjetunió több utódállamában, Burundiban, Kenyában és Zimbabwében, a Koreai Köztársaságban és a Seyscelle-szigeteken, és 10 liternél is többre becsülték Mauritiusban és Ugandában, valamint a Moldovai Köztársaságban. A nem regisztrált alkoholfogyasztás kiegyenlítheti például az olyan rokon népek, mint az ukránok, oroszok és fehéroroszok fenti (2. táblázat) fogyasztási adataiban mutatkozó valószínűtlen különbségeket. A Magyarországra vonatkozó becslés 4 litert mutatott (WHO 2004: 16.). A 2004-es jelentésben első 20 helyen álló országok egy főre eső alkoholfogyasztása az újabb, 2019-as globális WHO-adatok szerint a 15 év feletti népesség körében, tiszta szeszben, literben számolva a következőképpen alakult (WHO 2024]: Uganda 6,82, Luxemburg 11, Cseh Köztársaság 12,73, Írország 10,91, Moldovai Köztársaság 7,45, Franciaorszäg 11,44, Reunion -, Bermuda -, Nemetorszäg 10,56, Horvätorszäg 9,64, Ausztria 11,9, Portugälia 10,37, Szloväkia 10,3, Litvänia 11,93, Spanyolorszäg 10,73, Dänia 9,16, Magyarorszäg 10,79, Sväjc 9,41, Oroszorszäg 7,29, St. Lucia - (WHO 2024). Bär a 2004-es jelentésben foglaltak és a 2019-es adatok között vannak eltérések, a 2018-as WHO-jelentés kategorizäciöja szerint Magyarorszäg a 10-12,4 litert fogyasztó országok közé, a 124 liter felett fogyasztók után, a második vonalba esik (WHO 2018: 42.). A 2. táblázat adataiból látható, hogy Magyarország az alkoholfogyasztás mennyiségét tekintve a 17. helyet foglalta el az a világ országai között. Csupán a fogyasztási adatokra támaszkodva azonban nem alkothatnánk reális képet a fogyasztás problematikusságára vonatkozóan, hiszen ez alapján azt mondhatnánk, hogy több nyugat-európai ország megelőzi Magyarországot. Ám a mennyiségbeli különbségek sok esetben a fogyasztási kultúra eltéréseivel magyarázhatók: egyes országokban relatíve többen isznak, de mértékletesebben, míg más országokban kevesebben, de mértéktelenebbül. Az egészségügyi szervezetek az alkoholprobléma - az alkoholisták számának - becslésére leggyakrabban nem a fogyasztási adatokat, hanem a májzsugorban (cirrózis) történő elhalálozások számát!" veszik alapul, melyben Magyarország már a 2. helyen állt (3. táblázat). Figyelemre méltó, hogy a , top 20-as lista" országaiból 12 a volt Szovjetunió tagállamai vagy a Varsói Szerződés közép-kelet európai posztkommunista államai közül kerül ki. Az adatok egy része azonban 10 Az alkoholisták számának becslésére az ún. Jellinek-formulát használják, amely eredetileg: az egy év alatt májcirrózisban meghaltak száma x 0,6 x 144. A szorzók segítségével igyekeznek egyaránt tekintetbe venni, hogy nem minden májbeteg alkoholista, illetve azt is, hogy nem minden alkoholista májbetegségben hal meg. A KSH nem alkalmazza a 0,6-os szorzót, mivel csak az alkoholos eredetű májcirrózisos haláleseteket veszi figyelembe. (Ld. erről a 4. táblázat módszertani összefoglalóját: https:/www.ksh.hu/docs/ hun/modsz/ege_modsz.html)
