Page 42 [42]
OCR
40 " 2. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSTÓL AZ ALKOHOLIZMUSIG Károli, Bornemissza, Pázmány és mások túlzott alkoholfogyasztással szembeni intelmei, melyeket a reformkorban többek között Wesselényi, Kossuth és Széchenyi szesziparunkat ostromló fellépései, majd az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület 1901-es megalakulása követtek (Kárpáti 1979; Kelemen 1994b). A kora újkori Európában azonban összességében mégis elnézőbben kezelték a részegeseket, összevetve azzal, hogy a középkorban még pellengérre állították őket. Mint Hoffmann Tamás (2001: 363, 367.) írja, ,a részeg szépen-csendben emancipálódott", olyannyira, hogy a XIX. századi Kelet-Európában a vodkaivás már a , népbetegség" méreteit öltötte. Az újkori társadalmi átrendeződések okozta megrázkódtatás során rohamosan növekedett a problémás alkoholfogyasztás. A már korábban is ,veszélyeztetettnek" számító matrózokhoz és katonákhoz csatlakoztak a városokba zúduló nincstelen parasztok tömegei. , A pálinkásflaskák az újkor hajnalán tűntek fel, sokasodtak az ipari forradalom idején, és velük együtt nőttön-nőtt az alkoholisták tömege" - folytatja Hoffmann Tamäs (2001: 365.) -. miközben a másik oldalon sűrűsödtek a tömény szesz előállítását, forgalmazását — rendszerint eredménytelenül - tiltó városi rendeletek, illetve, főként az északi-nyugati protestáns polgári körökben, felerősödtek a mértékletességi mozgalmak és az alkoholellenesség. Paradox módon éppen a protestantizmus, amely korábban felszabadította az , északiak" fogyasztását a katolikus böjt szigora alól, vált a kapitalizálódó Európában az önfegyelem, az önkontroll, a szorgalom, a mértékletesség és a takarékosság legelszántabb hirdetőjévé, és ezzel megteremtette azt a kulturális referenciabázist, amelynek talaján ma megkülönböztetjük a normális és abnormális ivást, illetve megformálódott az alkoholizmus legfontosabb ismérve, a kontrollvesztés fogalma (Kelemen 1994b). Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az ezredfordulót követően mintegy kétmilliárd ember fogyasztott alkoholos italokat a világon (WHO 2004: 1.). A 2. táblázatban 185 ország becsült alkoholfogyasztási adatai láthatók. Az adatokból kirajzolódik, hogy az alacsonyabb alkoholfogyasztású országok zöme az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus uralta térségekből, illetve Óceániából kerülnek ki, míg a magasabb fogyasztású országok között főként a nagyrészt keresztény vallású népek által lakott európai, európai eredetűekkel benépesített (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland), afrikai, karibi, valamint dél-amerikai országok dominálnak.
