Page 25 [25]
OCR
1.3. AZ ÉRTEKEZÉS EMPIRIKUS BÁZISA — MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK ? 23 egészére irányuló strukturális és a mondottak jelentésének megvilágítását célzó kontrasztkérdéseket (Spradley 1979: 58-68.). A „kontrasztäläs”, vagy jelentéssel való telítés leghatékonyabb eszközének az adatközlő életéből vett példák kérése bizonyult. Miután mind az aktív alkoholista karrier, mind a felépülés körülményei egyszerre , tanúságtételek" (Kovács 2007b: 374.), az adatközlők egész életét átfogó megélt események, melyek identitásuk alapelemeivé válnak, és egyúttal etnográfiai információkkal is szolgálnak, az interjúk többsége a narratív élettörténeti interjú és a tematikus , vezérfonalinterjú", sőt, amennyiben a válaszadó élettörténete összefonódik a Közösség történetével, egyben az oral history interjú (Kovács 2007a: 269-270, 271-276.) sajátos kombinációja. A kutatómunka előrehaladtával, ahogy kérdéseim egyre célzottabbakká váltak, egyre inkább előtérbe kerültek a strukturált interjúk. Előfordult, hogy korábbi interjúk után felmerültek további pontosító kérdések (Babbie 2003: 300.), vagy a Közösséggel kapcsolatban kiegészítő adatokra volt szükség, azonban ezek az interjúk gyakran az etnográfiai leírás folyamata közben felmerülő kérdések, kétségek eloszlatását, a leírás ellenőrzését is szolgálták. E strukturált interjúk többségéről nem készült felvétel, egy alkalommal azonban rögzítettem, tekintettel a felvetődő kérdések — az alkoholizmusért viselt felelősség, a betegség spirituális aspektusa, az aktív alkoholista és a józan gondolkodás különbsége — bonyolultságára. Az interjús adatgyűjtés a nemzetközi kutatásokban szokásosnak mondható mennyiség (15--/-10] szintjén ért el információs ,,telitettséget” (Kvale 2005: 108.). Összességében 25 hangfelvételt készítettem kutatómunkám során, melyek körülbelül 40 órányi hanganyagot tesznek ki. A 25 hangfelvételből 20 egyéni interjú, míg 5 felvétel az általam szervezett találkozások beszélgetéseit rögzíti, melyek során 3-3 A.A.-tag a PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyik kurzusán, egyetemi hallgatók előtt megosztotta élettörténetét, illetve beszélgetett velük. A 20 egyéni interjúból kettő, a dr. Kelemen Gáborral, illetve a dr. Robert Lefeverrel folytatottak nem A.A.-tagokkal készültek, ők nem alkoholista adatközlőként kerültek bevonásra a kutatásba. A további 18 interjú 11 A.A.-taggal készült, közülük 10 fő tapasztalt, több mint 10 év folyamatos absztinenciával rendelkező józanodó, 1 fő pedig néhány éve józanodott a felvétel időszakában. A 10 tapasztalt józanodó közül hárommal több (5, 3, illetve 2) interjúfelvétel készült, a többiekkel 1-1, bár az utóbbi adatközlők közül néggyel több nem rögzített beszélgetésünk is volt. A hangfelvételek közül 4 az említett OTKA kutatás részeként került rögzítésre, melyek közül háromból teljes átírás készült. Az OTKA kutatás során 7 további A.A.-taggal készült interjú, melyeket a kutatócsoport más tagjai vettek fel. E hét interjúról is teljes átírás készült, melyek szövegeit az értekezés elkészítésében szintén felhasználtam, így az általam készített 25 interjúhoz képest további empirikus anyaggal szolgáltak. Ezenkívül teljes átírás készült a Dr. Robert Lefeverrel felvett interjúról is, melynek elkészítését ugyancsak
