Seite 21 [21]
1.3. AZ ÉRTEKEZÉS EMPIRIKUS BÁZISA — MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK " 19
hogy mit is jelent. Esetleg egyszer lesz majd valamilyen beiktatás, ahol ki¬
neveznek az A. A. barátjának? Ilyesféle beiktatásról természetesen nincs szó.
Az A.A. mindenféle ceremónia nélkül egyszerűen barátainak nevezi azokat
a nem alkoholista személyeket, akik valamilyen módon segítségére vannak
a Közösségnek, elismerik, és szigorúan nem anyagi értelemben - ez az A.A.
Hagyományaival ellentétes lenne — támogatják az A.A. ügyét.
A terepmunka sajátságos kihívásaival a bizalmas információk rögzíté¬
sének, nyilvánosságra hozatalának akadályai formájában szembesültem.
Miután az értekezés tárgya egy tagjai inkognitóját szigorúan védő anonim
közösség, ez a körülmény mind a terepmunka, mind a tárgy kifejtése során
néhány - a kutatási módszerekre is kiható — kutatásetikai döntés meghoza¬
talát tette szükségessé. Az A.A. Közösségének ajánlásai, szellemisége — még
ha ismeretesek is ellenpéldák, mint Arminen (1998) kutatása — nem tämo¬
gatja, hogy a meetingeken hangfelvételek készüljenek. A meetingek végén
rendszerint felolvasásra kerülő szövegek között szerepel, hogy
,a vélemények, amik itt elhangzottak, szigorúan azé a személyé, aki
elmondta. Vedd ki belőle, ami neked hasznos, és hagyd a többit. A dolgokat,
amit itt hallottál, bizalommal mondták el, így neked is úgy kell kezelned,
hogy bizalmas. Hagyd azokat a falak között a szobában, vagy raktározd
emlékezetedben."
A felvételkészítés az etikai problémákon túl metodológiai szempontból is
aggályos lett volna: még ha a kutató alkalmanként el is tudná fogadtatni
ilyen jellegű igényét, a felvételkészítés ténye befolyásolhatja, megzavarhatja
a gyakran személyes, rendkívül bizalmas információk megosztását a Közös¬
ségben. Bar ez magáról a kutatói jelenlétről is elmondható, egy, a Közösség
által már ismert emberi személy ilyen jellegű befolyásoló szerepe valószínűleg
kisebb mértékű. Ha a kérdést ismét etikai perspektívából vesszük szemügyre,
számomra nem tűnt vállalhatónak, hogy egyes A.A.-tagok ne szólaljanak meg,
vagy távol maradjanak a meetingtől egy esetleges hangfelvétel miatt, különös
tekintettel arra, hogy ezek a tényezők szenvedélybetegségükből talpra álló
emberek számára szó szerint létfontosságúak lehetnek. A fenti megfontolások
az A.A.-gyűléseken történő egyidejű jegyzetelést sem tették volna ildomossá:
furcsán, sőt zavaróan, , illetlenül", , antropologizálóan" (Borsányi 1988: 79.;
Eriksen 2006: 44.) hathat, ha a kutató jegyzeteket ír, miközben valakik sors¬
társaik előtt megosztják életük bizalmas titkait, örömeit vagy fájdalmait. Eme
korlátok között mozogva már a terepmunka kezdetétől szinte kézenfekvőként
adódott az a lehető legtapintatosabb, bár kétségtelenül információvesztés¬
sel járó módszer, hogy a meetingeket követően a lehető legrövidebb időn
belül igyekeztem a tőlem telhető legteljesebb mértékben felidézni, illetve
terepfeljegyzések formájában rögzíteni az elhangzottakat. A terepnaplókban
törekedtem rögzíteni a helyszínnel kapcsolatos észrevételeimet, a résztvevők