OCR
1.3. AZ ÉRTEKEZÉS EMPIRIKUS BÁZISA — MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK ® 15 tett látogatásaim. Az ezekben az intézményekben dolgozó szakemberek jól ismerik a felépülő szenvedélybetegek tizenkét lépéses csoportjait, azok programját, szellemiségét, kapcsolatuk azonban viszonylag távolabbinak mondható velük: a tizenkét lépéses csoportokat az ellátórendszer nélkülözhetetlen, de teljességgel független elemének tekintik, oda klienseket , delegálnak", némelyek közülük a csoportok ismertetését honlapjukon közzéteszik, avagy számukra terembérlési lehetőséget biztosítanak. Más, általam ugyancsak többször látogatott intézmények - a drogrehabilitációs intézmények részéről a komlói Leo Amici 2002 Addiktológiai Alapítvány, illetve a kovácsszénájai Mérföldkő Egyesület és a pécsváradi Változóház, valamint a közösségi és nappali ellátások részéről a Bázis Addiktológiai Közösségi Szolgálat — már szorosabb, felépülés-metodikai kapcsolatban vannak a tizenkét lépéses programokkal: azok módszereit a terápiás folyamatban közvetlenül alkalmazzák, részben talpra állt szenvedélybeteg-segítő szakemberekkel dolgoznak, rendszeresen hívnak , megosztásra" tizenkét lépéses csoportokban józanodókat, illetve a terápiás folyamatot igyekeznek e csoportokba kivezetni. Ezek az intézmények az intézményi ellátásokat és a tizenkét lépéses módszert ötvöző Minnesota-modell (Szikszay 2000; Szász 2011) szerint működnek, vagy legalábbis egyes működési elemeket abból vettek át. Szervezetileg azonban, a tizenkét lépéses csoportok deklarált függetlensége okán, nincs átfedés, összefonódás ezen intézmények, illetve a tizenkét lépéses önsegítő csoportok között. Az addiktológiai ellátórendszer mindezen pécsi és Pécs környéki intézményeiben tett látogatások egyben számos beszélgetéssel töltött órát jelentettek az ott dolgozó szakemberekkel. Látogatásaim során a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumba is eljutottam, majd 2012-ben a tagjává váltam. 2021-től önkéntes munkában szerhasználó kliensekkel is dolgozom a pécsi Addiktológiai Ambulancián. Tapasztalataimat külföldön is bővíthettem, amikor 2008-ban lehetőségem nyílt résztvevő megfigyelőként háromhetes terepmunkát végezni az angliai Noningtonban található, ugyancsak tizenkét lépéses módszert alkalmazó PROMIS Recovery Centre-ben. Angliai tartózkodásom során 8 interjút is készítettem, illetve néhány A.A.-meetingre is eljutottam." Ami a szűkebb értelemben vett kutatási terepemet, az A.A. Közösségét illeti, jellegénél fogva nem ad lehetőséget a résztvevő megfigyelés klasszikus formájának kivitelezésére, melynek során az antropológus hosszabb időszakra , beköltözik" egy területileg is behatárolható közösség élőhelyére, és velük együtt élve sajátítja el kultúrájukat. Az A.A. tagjai ugyanis nem alakítanak ki elkülönült életközösséget, hanem a világ különböző tájain, a maguk társadalmi közegében elvegyülve élik mindennapjaikat. Közösségük tagjaiként meghatározott helyeken és időközönként gyűlnek össze: kisebb * Angliai kutatömunkämat vendéglátóm, dr. Robert Lefever nagylelkű felajánlása, az L-A-EX/452/2006-os számú Leonardo Mobilitás Projekt ösztöndíja, illetve a fentebb említett Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a 12-lépéses mozgalmakban című, K68619-es számú OTKA kutatás tette lehetővé.