Page 78 [78]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
paphiány kezeléséről, hiszen hiába remélt sok erdélyi katolikus ifjú jobb életkörül¬
ményeket a Királyságban már a XVII. század utolsó harmadától, ez is kevésnek bi¬
zonyult. A németül vagy horvátul beszélő lakosságnak ráadásul kellett az anyanyelvi
segítség a hétköznapi gondok között.
Bőven van összehasonlító alapunk mind a forrásokat, mint a szakirodalmat tekint¬
ve akkor, amikor a Veszprémi Egyházmegyei állapotokat vetjük össze más katolikus
egyházmegyékével. Olvasmánytörténeti szempontból a szegedi Adattár XVI-XVIII.
századi szellemi mozgalmaink történetéhez című sorozatban az 1750 előtti könyvjegy¬
zékeket kiadtuk, így a katolikus plébánosokét is." Az egyes egyházmegyékben hol a
forráskiadás, hol a forráselemzés az erősebb. A Győri Egyházmegye történetének ol¬
vasmánytörténeti összefoglalása még várat magára, de komoly előtanulmányok alap¬
ján" sokat tudunk erről a területről is. A Pécsi Egyházmegyei forrásai kiadottak,**
de külön a papok olvasmányairól összegzés nem készült. Pedig a katolikus egyházak
látogatói a falvak kálvinista lelkészeinek műveltségét is jellemzik." A Váci Egyház¬
megye lelkes monográfusra talált Holl Béla személyében," aki amellett, hogy fel¬
szentelt pap is volt, kiváló könyvtörténész, aki a könyv kiadásától az olvasásáig tudja
követni egy-egy szöveg sorsát. A Kalocsai Főegyházmegyét tárgyunk szempontjából
Tóth Tamás jellemezte, "! míg az Egri Egyházmegye papi eruditidjar61 Kovacs Béla
adott elemzést."? Emődi András, a Nagyváradi Egyházmegye könyvtárának újjá¬
szervezője alapos forrásgondozással, kiadással és elemzésekkel jelentkezett," így a
püspökség falvaiban uralkodó műveltségi állapotokról — hasonlóan a többi és az Er¬
délyi Egyházmegyéhez"" - megalapozott képpel rendelkezünk."
A dokumentumok kiadásából és az elemző tanulmányokból is jól látható, hogy
az alsó papság műveltségének bemutatásához a legfőbb forrás az egyházlátogatá¬
si jegyzőkönyv (canonica visitatio)." Persze nem csupán a műveltségről és egyházi
szokásokról (liturgikus rend stb.) van szó ezekben a jegyzőkönyvekben, sokkal in¬
kább az egyház teljes működéséről, a paptartás feltételeiről, a pap és az iskolamester
366 Zvara, ADATTAR 19/1, 2001; BíRó GyY.-MoNoK-VERÓK, ADATTÁR 16/5, 2018, 185-225.; Monox, Apat¬
TAR 13/6, 2024.
367 Fazekas 1993; HorvATH J6zser 2001; Fazexas 2014; HorvAtu J6zser 2020.
368 Gézsy-Varea Sz., kiad., Visitatio canonica..., 2009; Gzsy-Varea Sz. 2009; G6zsy-Varea Sz., kiad., Visitatio
canonica..., 2018.
Példaként lásd Mikolai János iregszemcsei református lelkész könyveinek összeírása (1742): Gözsy-Varca Sz.,
kiad., Visitatio canonica. . ., 2018, 53-54.; MoNok, ADATTÁR 13/6, 2024, 232.
370 HoLL 1978; HoLL 2000a.
31 TórH TAMÁS 2014., 194—233. — a plébániák újraalapítása, gyarapodása 1800-ig.
372 Kovács B. 1993.
373 Emöpı, ADATTAR 19/4, 2014.
%4 Kovacs A.-KovAcs Zsott, szerk., Erdélyi római katolikus. .., 2002; BíRó Gy.-MoNoKk-VERÓK, ADATTÁR 16/5,
2018, 185—225.
375 Vö. még Monox-Orvis P., hrsg., Lesestoffe und kulturelles niveau..., 2001.
37% Monok 1998.
369
76