Oldal 77 [77]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben 22% Nem csupán a templom freskói, a kálvária állomásait megjelenítő ábrázolatok, tárgyak és szobrok," hanem adott esetben a tervezetten, hittani szempontból átgondolt, a könyvekben elhelyezett ábrázolások, "" imalapok. Egy, már a magyarországi állapotokat mutató összehasonlítás az említett kisváros és a környékének összevetése. Zalamerenye esetében Nagykanizsa vagy Keszthely," esetleg Zalaegerszeg vagy Kaposvár adódna ideális komparatív alanyként. Részletes olvasmánytörténeti elemzéseket azonban keveset ismerek, főként általános utalásokat, az irodalomtörténeti kutatások kapcsán írt?" néhány oldalt. Ezek mellett az alföldi vagy a Veszprém megyei""! mikrotörténeti elemzések adnak összehasonlítható támpontokat. Általánosságban összehasonlíthatjuk a különféle vallási felekezethez tartozók könyves műveltségét is. Figyelve azonban arra a tényre, hogy a török kiűzése utáni Magyar Királyságban és Erdélyben is a Habsburg-udvar a katolicizmus térnyerését adminisztratív eszközökkel is támogatta. Ilyen volt a könyvbehozatal ellenőrzése, ""? vagy éppen a külföldi tanulmányokra való utazás korlátozásával a protestáns értelmiség újraképződésének akadályozása. Amikor tehát pillantást vetünk a falusi protestáns tanítók és lelkészek eruditiójának állapotára, ezeket a történelmi tényeket szem előtt kell tartani. A Veszprémi Egyházmegye kapcsán még részletesebben szólunk arról, hogy a nemzetközi történetírás, de sokszor a hazai sem hangsúlyozza eléggé, nem elemzi, hogy mit jelentett egy ország újjáépítése másfél évszázados folyamatos háború után. Nem csupán arról a százötven évről esik szó, amely ahhoz kellett, hogy az ország fővárosa újra Buda-Pest legyen, vagy ugyanennyi idő kellett az esztergomi érseki és káptalani intézményeknek, hogy Nagyszombatból és Pozsonyból visszaköltözzenek Esztergomba. Arra is kell gondolni, mit jelentett a csanádi püspöknek" vagy a kalocsai érseknek egyházmegyei központot építeni. Az egyes falvakat ugyanígy újjá kellett építeni. Betelepíteni lakosokat (horvátokat, szlovákokat a Magyar Királyságból, és különféle németeket és itáliai családokat másunnan). Gondoskodni kellett a 356 Néhány megfontolás: Kriza Á. 2011; Sarkadi Nagy 2012. 357” Zalamerenyén is megvolt Francois de SALEs művének (Philotheca seu Introductio ad vitam spiritualem) magyar kiadása KoLLARICcs Joakim fordításában (Nagyszombat, Academia, 1764). A mű képi programjáról lásd Lecros 2004. KiRÁLY F. 1990. Az itteni plébánosok olvasmányai nem térnek el jellemzően a falusi pályatársakéitól, viszont az fontos, hogy a városi rendezvényeken való részvétel lényegesen tágította látókörüket, inspirációt kaphattak a közösségi használatú könyvek kézbevételéhez is. 359 KuLcsÁR 1943; FüLöp 1978. 360 Héjja 2003. 361 HuDpi 2009. 362 Monok 2018, 33-42. 38 OLAH R. 2012; Hecyı Á. 2020. 361 Ha megnézzük például Nádasdy László püspök szegedi és győri házának összeírását, a dokumentum beszédes: TAxáÁTs E. 1943, 124-125: könyvek Szegeden; 127: könyvek a győri házában. Lásd még MoNok, ADATTÁR 13/6, 53—55. 365 TórH TAMÁS 2014. 358 75
