Oldal 77 [77]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
22%
Nem csupán a templom freskói, a kálvária állomásait megjelenítő ábrázolatok, tár¬
gyak és szobrok," hanem adott esetben a tervezetten, hittani szempontból átgondolt,
a könyvekben elhelyezett ábrázolások, "" imalapok.
Egy, már a magyarországi állapotokat mutató összehasonlítás az említett kisváros
és a környékének összevetése. Zalamerenye esetében Nagykanizsa vagy Keszthely,"
esetleg Zalaegerszeg vagy Kaposvár adódna ideális komparatív alanyként. Részletes
olvasmánytörténeti elemzéseket azonban keveset ismerek, főként általános utaláso¬
kat, az irodalomtörténeti kutatások kapcsán írt?" néhány oldalt. Ezek mellett az al¬
földi vagy a Veszprém megyei""! mikrotörténeti elemzések adnak összehasonlítható
támpontokat.
Általánosságban összehasonlíthatjuk a különféle vallási felekezethez tartozók
könyves műveltségét is. Figyelve azonban arra a tényre, hogy a török kiűzése utáni
Magyar Királyságban és Erdélyben is a Habsburg-udvar a katolicizmus térnyerését
adminisztratív eszközökkel is támogatta. Ilyen volt a könyvbehozatal ellenőrzése, ""?
vagy éppen a külföldi tanulmányokra való utazás korlátozásával a protestáns értelmi¬
ség újraképződésének akadályozása. Amikor tehát pillantást vetünk a falusi protes¬
táns tanítók és lelkészek eruditiójának állapotára, ezeket a történelmi tényeket szem
előtt kell tartani.
A Veszprémi Egyházmegye kapcsán még részletesebben szólunk arról, hogy a
nemzetközi történetírás, de sokszor a hazai sem hangsúlyozza eléggé, nem elemzi,
hogy mit jelentett egy ország újjáépítése másfél évszázados folyamatos háború után.
Nem csupán arról a százötven évről esik szó, amely ahhoz kellett, hogy az ország
fővárosa újra Buda-Pest legyen, vagy ugyanennyi idő kellett az esztergomi érseki és
káptalani intézményeknek, hogy Nagyszombatból és Pozsonyból visszaköltözzenek
Esztergomba. Arra is kell gondolni, mit jelentett a csanádi püspöknek" vagy a ka¬
locsai érseknek egyházmegyei központot építeni. Az egyes falvakat ugyanígy újjá
kellett építeni. Betelepíteni lakosokat (horvátokat, szlovákokat a Magyar Királyság¬
ból, és különféle németeket és itáliai családokat másunnan). Gondoskodni kellett a
356 Néhány megfontolás: Kriza Á. 2011; Sarkadi Nagy 2012.
357” Zalamerenyén is megvolt Francois de SALEs művének (Philotheca seu Introductio ad vitam spiritualem) ma¬
gyar kiadása KoLLARICcs Joakim fordításában (Nagyszombat, Academia, 1764). A mű képi programjáról lásd
Lecros 2004.
KiRÁLY F. 1990. Az itteni plébánosok olvasmányai nem térnek el jellemzően a falusi pályatársakéitól, viszont
az fontos, hogy a városi rendezvényeken való részvétel lényegesen tágította látókörüket, inspirációt kaphattak a
közösségi használatú könyvek kézbevételéhez is.
359 KuLcsÁR 1943; FüLöp 1978.
360 Héjja 2003.
361 HuDpi 2009.
362 Monok 2018, 33-42.
38 OLAH R. 2012; Hecyı Á. 2020.
361 Ha megnézzük például Nádasdy László püspök szegedi és győri házának összeírását, a dokumentum beszédes:
TAxáÁTs E. 1943, 124-125: könyvek Szegeden; 127: könyvek a győri házában. Lásd még MoNok, ADATTÁR
13/6, 53—55.
365 TórH TAMÁS 2014.
358
75